Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 5. A megye éghajlata. — Dr. Kruesz Krizosztomtól

IV. A fólddelejesség összes ereje (Totalkraft) a fönnebbi meghatározások szerint 4.629 Összehasonlításul ide jegyezzük még a Pannonhalmától 4—5 mfdre kelet felé eső Komáromnak földdelejességi tényezőit,— ugyanazon időből. A müncheni 0 pontra átszámított elhajlás .... 10° 52.5' míg Kreil 1848.

5-ban a Duna jobbpartján Uj-Szőnyben . . 12° 46.3' elhajlást észlelt. Az elhajlási csökkenés tehát 21.

2 év alatt ..... 2° 20.3' s egy évre esik 0° 6.7' Vizszintes hatályosság 1869-ben a normál-pontra átszámítva 2*0547 Ugyanaz Uj-Szőnyben 1848.

5-ben 2*0202 Csökkenés 21.

2 év alatt 0*0562 S egy évre esik 0*0027 Delejes lehajlás 1869-ben 63° 15.9' Ugyanaz Uj-Szőnyben 1848.

5-ben 63° 43.9' Csökkenés 21.

2 év alatt 28.0' Fólddelejesség összes ereje: 1869-ben . . . '.' „ 4*616 1850-ben ...... 4*582 Földrengések. E tüneményre vonatkozólag megyénkben nem rendelkezünk tüzetes adatokkal, s egészben véve csakis a nevezetesebb esetekről szólhatunk, melyeknek szomorú nyomai nem annyira a jegyzetekben, mint inkább a közemlékezetben élnek. Ilyen volt az 1811-ik évi nagy földrengés, melynek gyupontját jóllehet a Vértesek képezték, de hullámgyűrűi megyénkbe is elhatoltak, minek folytán pl. a pannonhalj ni székes-egyház és főmonostor erős falai is sokat szenvedtek. Hasonlókép emlékezetben él még az 1851-ben jul. 17-én este 10 órakor beállott kisebb földrengés. Különben a természetnek e rémes tüneménye épen nincs annyira helyhez kötve, hogy a szomszédos vidékek adatai megyénkre nézve is nem volnának érvényesek. Igy Komáromban Dr. Klein megyei főorvos ur 1838-tól pontosan feljegyezte a földrengéseknek nemcsak idejét, de irányát, alakját, erősségét és tartamát is. Érdekesnek tartjuk a szívességéből vett adatoknak főbb pontjait ide igtatni. Komáromban földrengés volt: 1838. jul. 22-én 2 mpercig tartó; 1839. okt. 4-én 3 mpercig