Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

A mü fő vonásainak megállapításánál a történelmi társulat által a helytörténeti monographiák számára ajánlott tervezetet (1. Századok, 1872, júniusi füzetében) vettem kiindulási pontul. Azonban az egyetemesség szempontja volt irányadóm akkor, midőn a történelmi társulat programmjától eltéröleg, a feldolgozandó anyagot három főcsoportba foglaltam, u. m. a természeti, társadalmi, és történeti viszonyok keretébe. A lényeg ezzel nem változott, de azt hiszem, átlátszóbbá lett a mü szerkezete, a mennyiben e három sarkalatos pontban mintegy jegőc-magvat nyertek a rokon tárgyak. A részletezésnél hasonlókép iparkodtam az egyetemesség nézpontjára emelkedni ; inkább óhajtottam minden egyes tekintetet — habár röviden is — átölelni, mintsem egyes pontok teljes kimerítése mellett egyéb helyeket igen is hézagosan hagyni. Hajlandó vagyok ugyan a müvet hálóhoz hasonlítani, melynek meg vannak hézagai, — de a mely mégis átkarolja az összes viszonyokat; azt hiszem, ily szerkezet mellett könnyebb leend idővel a mutatkozó hiányokat kifoltozni. Az es yes fejezeteknél szükségeseknek mutatkozott észrevételeket a mü folyamában illető helyeiken úgyis megtettem; befelé tehát alig van e helyen megjegyezni valóm. De igenis is van a külsőségek között néhány pont, melyet nem hagyhatok érintetlenül. Hálás elismeréssel kell elsőben is megemlékeznem a magy. tud. akadémia archeológiai bizottságának azon szivességéről, melylyel 55 fametszetét a régészeti ismertetéshez átengedte, s ez által munkánk érdekességét nagyban emelte. A monographia-bizottság egyhangú kérelme folytán történt, hogy müvünket a nagygyűlés mélyen tisztelt elnökeinek arcképeivel díszíthetjük. Éles fájdalom fogja el keblünket, midőn ide jegyezzük, hogy azon vonásokat — melyeket tiszteletünk oltárára szántunk — a gondviselés keze egy sírköre is oda véste; Hédervári gr. Viczay Héder — a nagygyűlés egyik elnöke elhunyt, mielőtt nemes buzgalmának gyümölcsét szerény müvünkben megérhette volna.