Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 5. A megye éghajlata. — Dr. Kruesz Krizosztomtól

oly igen gyakran; nevezetesebb jégesők voltak 1842, 1851, 1859, 1861, 1864, 1868 ; átalános azonban csak az 1851-ki vala, mely a szőlőt és a gyümölcsfákat tönkre tette. Az 1842-ki jégeső (tán május 23-án?) a kész fürtöket elmetszette; de a jó erőben lévő tő újra hajtott, és meglehetős szüretet adott. A villamos tünemények csak néha jelentékenyek; legtöbbnyire mérsékelten és kár nélkül folynak le. 1852—1872-ig, tehát 20 év 395-ször jegyeztetett a vidéken villámlás és dörgés, és igy egy évre átlagosan 19.7 dörgés esik. Valóságban az évek igen különböznek egymástól; 1852—1872 az egyes évekre eső villámlás és dörgés-tünetek igy következnek : 9, 18, 10, 16, 14, 24, 27, 28, 25, 22, 24, 27, 13, 18, 22, 14, 32, 14, 18. A legtöbb eset máj., jun.,jul., aug. hóban fordul elő. A növényzet tenyészetének folyama vidékünkön az éghajlati viszonyok miatt nem lehet rendes. A szelek uralma és az ezzel kapcsolatban álló hőmérsék kicsapongása, a csapadék rendetlen és aránytalan megjelenése már a mezei munkák rendes folyamát nagyban gátolja, annál inkább zavarja a növényzet rendes és biztos fejlődését és gyümölcsözését. 1852-ben a tavaszit már február 20-án vetették, 1854-ben március 14-én, 1860-ban március 20-án, 1857-ben március 30-án, 1853-ban april 25-én, 1866-ban május hó 26-án, másodszor ; a vetés ideje tehát, tekintve az 1866-ki rendkivüli esetet, febr. 20- és april 25-ke közé esik. Az aratás kezdete legkorábban jun. 19. (1856-ban) legkésőbben jul. 9-én (1853-ban) jegyeztetett. Oly rendes lefolyású év, minő az 1862-ki vala, a nagy ritkaságok közé tartozik. Ez évben márc. 24-én volt az utolsó mérsékelt fagy, april és május hóban a kellő hőmérséket kivánatos csapadék kisérte, s júniusban javában folyt az aratás; július száraz lévén, a takarodásra igen alkalmas vala. De ilyen év nálunk igen ritka ; legtöbbször a tavaszi késő fagyok után rekkenő meleg következik. 1866-ban az első tavaszi vetés kifagyott ; a második a száraz forróság miatt kiaszott. A szemnek elfojtása ködök által, vagy megfüllesztése rekkenő hőség által szintén előfordul, s nem ritka az eset, hogy a virágzás, vagy szem-érés idején jelentkező erős szelek által a vetések érzékeny kárt szenvednek. A gazdák sorsa e szerint vidékünkön folytonos aggodalom, melyet 19 év alatt alig kétszer jutalmaz kielégitőleg bő aratás. Az aratások minőségéről és mennyiségéről, valamint a gyümölcsösökről más fejezetek szólnak, részemről csak a szőlőkre vonatkozó rovatos kimutatást kivántam ide igtatni, melyben mint tükörképben a mezei munka és annak eredménye is jóformán hiven mutatkozik.