Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 5. A megye éghajlata. — Dr. Kruesz Krizosztomtól
XVIII. A csapadék mennyisége párisi vonalokban. Hó 1860. 1865. Hó a főmonostorban a városban a főmonostorban a városban Január 13.44 11.40 20.90 20.33 Február . 24.52 15.77 16.54 14.51 Március . 12.95 11.52 36.45 32.48 Április 32.15 28.97 1.13 0.35 Május .... 25.24 26.16 4.78 6.36 Junius 14.04 11.51 21.99 23.05 Julius .... 26.86 30.86 28.28 38.06 Augusztus 16.93 19.37 20.61 23.85 Szeptember . 40.66 42.54 1.82 1.78 Oktober . 13.26 15.88 11.85 16.68 November 19.75 24.77 4.65 5.48 December 16.89 15.06 1.55 1.29 Évi összeg 256.69 253.81 170.55 184.22 A különbség az egyes hónapokban tetemes, az évi összegben kisebb; a téli hónapok a főmonostorban több csapadékot adnak, de ezen eredmény hihetőleg hamis, minthogy télen leginkább hóval van dolgunk, mely a szél hatalma alatt állván, háztetőkről is lesodortatik; azért több gyül össze ott, a hol magasabb háztetők és téresebb udvarok közt fogjuk föl a csapadékot. A csapadék Győrvármegyének egyes részein mégis igen külÖnbözhetik ; mert tény, hogy az erdős hegyek és erdős folyampartok gyorsabban érlelik meg az esőt. Pannonhalmáról gyakran láthatjuk az eső-felhők menetét. Ha a déli szél néhány napig uralkodott, s meghozta a párák szükséges mennyiségét : rendesen a nyugati váltja föl azt, és megérleli az esőt ; azért az eső hozzánk rendszerint a Rábaközből jön; de ezen irányban jővén, a sokorói hegy vonalba ütközik ; azért a sokorói járás többször és bővebb esőt kap, mely ha a hegyen átjön, már gyengébb; de vajmi gyakran megtörténik, hogy a csanaki foknál két részre szakad, melynek egyike a Duna mentében, másika a sokorói hegyek irányában a bakonyság felé tart, ott a bakonyi hegyek irányában a Vérteseknek fordul, és a dunaival találkozik. Ilyenkor a pusztai járás kevesebb esőt kap. A keleti szél ritkábban hoz esőt ; de ha mégis hoz : akkor a pusztai járásban történik a sürübb csapadék. A csapadék legnagyobb része eső alakban jelenik meg. A nagy havazás ritka ; a hónak tartós maradása még ritkább ; a hó azonban nem ritkán igen nagy alkalmatlanságot szerez. 185 2 /.3-ik évi télen alig havazott 5-ször ; a hőmérsék minimuma — 5. volt, s január 20-án ezen
