Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)

Bibiliográfia

3. Fedémes

. (Fedemes.) (1426: Dl. 11753.) Pétervásár mellett észak-keletre. Csánki: I. 61 1. 4. Födémes. (Ipoly) Ipolyságtól 1 Vi mfd. északra. Hegyek között fekszik.Fényes Elek: Magyarország geographiai lairása. 1851. II. 21 1. 5. Födémes. (Zsitva-) tót falu. Surányhoz Vi mérföld. Nyitra m. Fényes: I.m. II. 20 1. 6. Födémes. 7. Pozsony m. Födémes. m. 8. Méhelö v. Bihar m. 9. Méhkerék. Bihar m. (Nagy-) magyar falu, a kis Dunán túl. Diószeghez 1 mérföldre. Fényes: I.m. II. 21 1. (Puszta-) magyar-tót falu. Szenczhez K-re 11/2 óra, a Pozsony Csádé patakja mellett. Fényes: I.m. II. 20 1. Mihelő, Pagus. (Mihalau.) Lipszky: Repertórium. 1808. 419 1. (Mehkerek) (1475: Lelesz, prot. parv.) Nagyszalonta és Sarkad között fekszik. Csánki: I. 616 1. 10. Méhes

. XIV. sz. végén: Bunyitay i.m. II. 279. 1. Ma puszta Bihar m. Nagyváradtól D. Pósa m. Csánki: I. 616 1. 11. Méhes. Békés m. (Mehes) (1323 körül: Nadányi cs. lit. rendezett.) Ma puszta, Körösladánytól DK (1561-ben még falu.) Csánki: I. 653 1. 12. Méhész

. (Méhes?) Mehes. (1421: Csánky cs. lit.) fasv. 118. n. Bihar m. 86. Beregböszörmény vidékén merült föl Az 1554. é. adólajstrom Boldogasszony teleke m. sorolja föl „Mehes" alakban. Csánki: I. 616 1. 13. Méhesfalva

. L. Doboz Temes m. Doboz

. Dubaz. (1399: Kállay cs. lit.) Feje volt egy 0 uradalomnak, 44 faluból állt. Tartozékai között szerepel Mehesfalwa (Meheschfalwa) 1462 év. Csánki. II. 33. 50 1. 14. Méheskert

. (Bienemgarten, Stupini) telep, Breassóhoz tartozik. 1895. Helységnévtár. 405 1. 88