Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)

Jegyzetek

108 109. 110 111. 112, 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. réteken a' virágok közzé dugd-le egyet egy helyen, másikat más helyen; a' mézelésben a' virágokon járván rá akad, és szagát meg-érezvén; sokági el-nem hagyhatja, sőt más Méheket -is oda viszen, mikor a' Rekettye barkája hull, akkor az illyen ki-tett méz botot bé-kell szedni a' Rétekről, Szőlőkről, vagy Fákról, a' hova bátorságos helyre ki-rakhadtad Méhesed körül és dugdosd a' Kertedbe: mind a' magad Méheidnek Rajjai jámborok lésznek el-nem szöknek, mind pedig más szaladó Rajt ott meg-szállitanak." Kontor János: A' Méhekről. 1806. 29. 1. Február v. Böjt elöhavának utolsó hetében mindenik kasból egy kevés lépet ki kell metszeni, azt összegömbölygetvén egy kis ruhába tenni és Írással megjelölni, melyik kasból való; eresztéskor (előre) póznára vagy karóra kell felakasztani, amerre a méhek járni szoktak, vagy pedig eresztéskor ahol a leg sűrűbben repdesnek közéjük tartani, ennek illatát, mint magukéból valót megérezvén nem szöknek el a rajok. Méhes embereknek... 1775. 6-7. 1. "Ha kívánod micsoda fára Szállón Méhed Karácson után valamely vásárra menny végy egy kést hogy tartyák ne alkudják véle csak ad meg hogy tartyák, és azt üsd akár melly fában fogják azon fát szeretni és mindenkor reá szállónak." Méhészeti tanácsok 1718-ból MGSz. 1900. 223. 1. "Ha keresetlen éket találsz az erdőn, vidd házadhoz, és mikor a méhek eresztenek, először egy méhbogarat köss ahhoz az ékhez egy szál hajaddal, és azon helyen, ahol első rajod leszáll czövekezd le, de az ékkel az egy méhbogarat hadd azon a helyen, mig a méhek eresztenek; és a következendő esztendőben is igy cselekedjék." Szuhányi J.: i.m. 105. 1. Pethe F.: i.m. 77. 1. Erdélyi Méhecske. 1762. 63-64. 1. "..., rázd le ismét, és tégy azon hellyre egy csomó székfüvet, vagy ürmöt, avagy egyébb a' félét, füstöld-meg jól az hellyét, vagy fekete, veres posztóval takard-bé, azonnal eloszlanak, és a' magok társaihoz viszsza fognak sietni, 's többé oda nem szállani." Vécsy J.: i.m. 47. 1. Pethe F.: i.m. 79. 1. Méhekről való könyvecske. 1740. MGSz. 1895. Ravaszdy A.: i.m. 58. 1. Méhek körül való Curiositas. XVIII. sz. vége vagy XVIII. sz. eleje. A' Magyarországi... 54-55. 1. Nagyváthy J.: i.m. 114. 1. Rodiczki: i.m. 127. 1. Nagyváthy J.: i.m. 114-115. 1. Nagyváthy J.: i.m. 115. 1. Nagy János: Méhi gazdaság. 1786. 31.1. Czövek I.: i.m. 147. 1. Hasonló szerkezetről ad leírást Szuhányi J.: i.m. 110. 1. "Szerez az ember magának edgy rudat, mintedgy, három hüvelknyi vastagságút, ennek edgyik végébe tsigát tsinál, mintedgy 5. hövelknyi szélességűt, ebbe' kötelet tesz, és a' kötélnek edgyik végire a' Köpüt fel-köti, azután fel-emelvén a' rúdat, a' Köpüt olly magassan fel- húzza, hogy a' Raj alatt légyen egészszen, a' kötélnek másik végét a' rúdba bé-vertt fogakra köti. Ez meglévén, komos póznával az ágat meg-rántja edszer kétszer, a' Raj a' Köpübe esik, és igy tsendesen ismét le-ereszti a' földre, és fenékre fel-fordittya." Handerla György: i.m. 70. 1. 75