Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)
III.Üzemorganizáció - 2. Gazdasági termelőév
Az anyásítás történhet friss petés, vagy anyabölcsős lépdarab áthelyezésével.270. A segítés másik módja az, hogy a szerencsétlenül járt kasba élő anyát adnak. „A 1 kosárnak felső részén, vagy csupján, csinálly kés hegyei egy kis lyukat, a' hol egy méh bé-férjen, estve későn az Anya méhet bocsásd-bé ott, megmarad, és meg békélnek véle a' méhek."271Vagy pedig: az anyátlan kast felfordítják, csúcsára állítják, oldalát ütögetik, hogy a méhek fel gyűljenek a kas oldalára. Ekkor a méhész szájából égett borral vagy pálinkával megfújja őket és közéjük bocsájtja az új anyát, majd vissza fordítja a kast. így elfogadják a méhek.272. Ha attól fél a méhész, hogy a méhek idegen szagot érezve megölik a beadott anyát, akkor gyenge papírba óvatosan becsomagolják az anyát és úgy dugják be a kas tetején. A méhek kirágják a papírból. Amíg ezzel bajlódnak, addig a szagával is megbékélnek és elfogadják.273. Ehhez hasonlóan a következő eljárás is az idegen szagot ismerteti meg először a méhekkel és csak azután engedi közéjük az anyát. „... egy kicsiny csuporba rekezd bé az Anya méhet, és gyenge ruhával fellyül huzd-bé, hogy ki ne jöhessen, meg ne fuladgyon, tedd az anyátlan méh alá, és estve későn erezd ki a' fogságból, bocsásd az anyátlan méh közé. Vigyázz, mert ha nappal bocsátod közikbe, ki jö, meg nem marad."274. A rajzásról. (Lásd a „Szaporítás" c. alat írottakat.) Védelem A méhgazdaságot sok veszedelem fenyegeti, az időjárástól kezdve a méhbetegségeken keresztül az emberig és az állatokig. Természetesen tehát, hogy a méhész védi állományát, igyekszik elhárítani a veszedelmet, illetve orvosolni a bajt. Az időjárás ellen védelemet nyújt a kasoknak és a bennük lakó méheknek, amint ezt a méhes tárgyalásánál láthattuk, a méhes tályolása, a kasokra húzott szalma vagy gyékényköpeny és a méhes épülete. Méh betegségek A beteg méhek gyógyítására a legkorábbi méhészkönyvek a sós borral és édes, jó borral való táplálást javasolják. „Hogy tudnia illik: Mindenféle Veszedelmes állapottyában, akar himlős, akar mételyes, akar rökönyödött büzü, pokós, hernyós és pókhálóst; sött ámbár mereg miatt légyen is illyen formán; ha gyakran Sos borral táplálod, mind meg gyógyulnak; mert a jo bor, megvidamittya, megerösitti, gyorssá tészi; eltávoztatván lankadságokat és Dohosságokat megfrissiti őket."275. Tehát mindenféle baj ellen használják. A későbbiek során már megkülönböztetik az egyes betegségeket, más és más szerekkel gyógyítják őket. Hasmenés. A méh nagy melegben megissza a rossz, poshadt vizet is, ettől hasmenést kap. Orvoslása. „Végy Kánforos égett-bort egy Pohárba tégy Szeretsendiót, Szent Ignát Babját, etzetet, Ansit, Só és Méz nélkül, petreselyen gyökerét, Irós-vajat tsak egy keveset, keményen keverd öszve, főzd meg; meg-hütvén ha nagyon ízetlen volna, egy kis tzúkorral timporálgatni lehet, kóstold meg."276. Éhből kell adni a méheknek és meggyógyulnak tőle. 47
