Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)

II. A méhtenyésztés - 1. Méhismeret

hogy a méhtartók nagyobb része babonás eljárásokkal igyekezett méheinek tulajdonságát megváltoztatni, vagy saját akaratát érvényesíteni. Természetesen a racionális ismeretek sem hiányoznak e széles rétegnél, de ezek aránytalanul kisebb számban találhatók, mint a hibás ismeretek. A méhek életére, szaporodására, kezelésére vonatkozó racionális megfigyelések és javaslatok nagyobb számban csak a XVIII. század végétől kezdődően jelentkeznek méhészeti irodalmunkban. Ezek a megfigyelések azonban nem az általánosan elterjedt ismereteknek a rögzítései, hanem a buvárkodóké, nagyobb méhtartóké, írni-olvasni tudó embereké. Ennek a rétegnek módjában állt hosszabb megfigyeléseket folytatni és a kor tudományos eredményeit magáévá tenni. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a méhészeti munkák írói maguk sem álltak mindig koruk tudományos színvonalán. Ezt bizonyítja az a megfigyelésem, hogy az általánosan elterjedt babonák közlése és az azokról való vélemény a méhészkönyvek íróinál nagyon ingadozó. A XVIII. század első kétharmadában minden megjegyzés nélkül belefoglalták munkáikba ezeket a helytelen ismereteket. Az ezután következők leírják ugyan a babonákat, de megjegyzik, hogy ők maguk nem hisznek azokban, mások elitélik azokat és csak elrettentő példának említenek egyet-kettőt; ismét mások megvetik és nem is közölnek ilyen anyagot munkáikban; végül vannak akik ki akarják irtani a tudatból e téves és káros vélekedéseket, eljárásokat. Ezek után nézzük meg, hogy a tavaszi kieresztéstől kezdve a teleltetésig milyen ismeretek alapján kezeli méhgazdaságát a méhész. A március végi, április elejei kieresztésnek a hiedelem szerint szerdán vagy csütörtökön kell megtörténnie, mert: „Ha Szerdán Sub Mercurio. Erőssek, kemények, Győzedelmesek, Érzékenyek, Kereskedők, Serények, Gyűjtők, Kövérek, Vidámok, jó kedvűek, szorgalmatosok és szaporodók lesznek etc. Ha Csütörtökön Sub Jove. Épitők, munkálkodók, takargatok, Szelídek, Jámborok, Engedelmesek, tiszták, Éppek, és magok birók lésznek etc.'"™- Más napokon is ki lehet bocsájtani a méheket, de az a méhészek vélekedése szerint nem sok haszonnal jár.^- Kieresztéskor vörös posztón, farkas gégén, csukafogon, fehér juh gyapjún kell kibocsájtani a méheket a szerint, hogy haragossá, vagy jámborrá akarja teni méheit a méhész. „Viszontag ha azt akarod: hogy a Méhek haragosak legyenek. Uj Vörös Poszton botsásd ki, de nem Csütörtökön, hanem Szerdán. Ha meg kened Kakas Verrel a Posztot, s ugy vonod a Kas Likában annál is gonoszszabb lészen; jobb is: mert erőssebb, haragossabb és gyüzödelmesebb.'"^- „Immár ha azt akarod: hogy a Méhek igen jámborok és egyszersmind jobbak is legyenek; Jovis mitte, azaz Csütörtökön botsásd ki tiszta fehér Gyapjún. Megmosd a Gyapjat fövenynyel dörgöld meg mostakátul, Szárazon vond a likában, hogy meg mászhassa."^

9- „Ereszd ki az után Tsuka fogon, vagy a' Farkas gégéjén, a' mellyet a' kas' lyukába ugy oda tsinálhatsz és rejthetsz, hogy bajosan vennék észre. S' kotza Disznónak a' zúgóján-is jó ki-botsátani, A méheknek kieresztéskor hangyákkal való meghintése a szaporodás serkentését, a méhek erejének, munkálkodásának növelését szolgálja. „De ha az Hangya Tojásával is meg kened azon posztot, s ugy vonszod a Kas Likában, még annál is Kegyetlenebb lészen, jobb is mert kemenyebb, Érzékenyebb, Serényebb, Gyorsabb, vidámabb, erősebb, Szaporodobb, hordobb, gyüjtöbb-épatőbb, Sőt a Hangyáknál munkásabbak lesznek.1- „Ha nem akarnak Szaporodni. A mezőrül vigy hangyalt egy keszkenyőben és mindenik alá tegy egy egy marokkal mind fészkestül büségesen szaporodnak, mind adig míg akarod. 22