Domonkos Ottó: A magyarországi takácsok mintakönyvei. A Soproni Múzeum kiadványai 4. (Sopron, 1998)
5. Árszabások
Balassagyarmat 181 8 Fl. kr. Virágos, vagy koczkás Abroszra való vászonynak röfi- 15 Gyöngyös 1697 FI. dénár Egy Rőf Abrosz szövéstúl, akarminémü formájú legyen a' kit Morvái Abrosznak neveznek Aláb való Abrosztul a' ki csak a Csujtásos Harnmad rendbéli, a' ki mint egy almával hányott Törülköző Kendőnek Pamuttal szőtt Szép formájátúl egyik végétül a' Vásznán kivül Egy Asztal Keszkenőiül pamutos Végébül ha Szép formára Szövik 12 3 9 6 6 Debreben 1723 A vékony és széles, tizenhatos hatosfél fertály singestől a durva hatos és ötös zsákszövésért halad lefelé az árszabás. „Rendes Sáhos Abroszokat, a' mellyek körül két vagy három emberek kivántatnak, egy forintért Szűjék. A' mi pedig a' fejtős munkát nézi, mellyek kűlőmb kűlőmb féle formájúak, kik micsodás munkát kivánnak, ahoz képest meg edgyezvén az Műveltető féllel, illendő bért és fizetést vegyenek." A céhlevél XXXVIII. pontjába foglalták az ászabást, a város tanácsa erősítette meg, mint a privilégium kiállítója. Szatmárnémeti 1722 A már idézett céhlevél 24. pontjában olvasható: „... az öreg madarasban szőtt, vadas vagy madaras Agy fütűl territőtől adgyanak F.2. denear 25, az szővesetűl, Az kis Madarastul szőtt Párna halytul adgyanak egy Pártul F. 1. 02. ... Mivel nem elműveletető ember Tarkán és sáhosan kéványa az művet, alkudgyék az Munka szerint..." Nagykároly Szatmárvm. 1812. FI. xr. Leg-vékonyabb Sáhos Vászony rőfitöl Sahos alább való Sahos leg-alább való Négy nyüstös vászonnak röfitül 24 20 15 6 Békés 1813 Nagyobb virágokra de vastagabb Asztal kendőnek röfe (vékonyabb-15, legvékonyabb 15) 12 Csongrád vm. 18. szd. Minden réff Damaszk Abrosz szövéséért Damasztbúll szőtt törölköző kendő réffíért 12 6 48
