Domonkos Ottó: A magyarországi takácsok mintakönyvei. A Soproni Múzeum kiadványai 4. (Sopron, 1998)

6. A „madaras-vadas" mintakincs - 2. Az alföldi csoport

amikor már ilyen újításokkal számolnunk kell (pl. cirkuszi felvonulás részlete). A második sorozat csillagmintás rajzokból, illetve az IHS, tulajdonképpen betűkép, rövidítésből áll. A kunszentmiklósi mintakönyv első oldalának páros madarával zárul az alföldi csoport madaras motívumainak köre. Az ABC két sora után „TSAKO EVAIE KUNSZEMIKLOSI TSAKOSARAEI - 1823". A további 8 minta lenszövő geometrikus motívumot ábrázol. Amint már említettük a madaras minták mellett a lenszövés jellegzetes geometrikus mintáinak számtalan változata is mintakönyvekbe került. Kiemelkedő együttes a Szentesen 1811-1830 között használt német nyomtatott mintakönyv (Kirschbaum 1771) 74 rézmetszetes oldalán megjelent 178 mintájával. Ez egyrészt a lenszövés erőteljes előretörését segítette, másrészt előfutára volt az ipari rajziskolák tananyagának, éppen az Alföld közepén, ahol Szentes, Hódmezővásárhely, Gyula, Szeged, Szabadka, Ráckeve, északon a Hont megyei Korpona fontos központjai voltak a szövőkultúrának. A mintakincs a lenszövők hihetetlen nagyszámú variációiból ad ízelítőt. Takácsi, 1782, a legkorábbi évszámos darab a Dunántúlon. 71