Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Balassa Iván-Hála József: Adalékok az agyagpala magyarországi hasznosításához

szem előtt tartunk (nem szabad a palavesszőt nyomni), a palatábla jó szolgálatot tehet a maga helyén, bár nem feltétlenül szükséges." (RNL 1922, 95). Az 1930-as években tovább növekedtek a felhők a palatábla felett. „A népiskolákban régente általános volt, de egészségi szempontból mindinkább háttérbe szorul a füzetet helyettesítő 'palatábla', melyet a gyermekek használtak. Ez palakőből vagy papírmaséból készül. Alapszínük fekete vagy fehér. A palatáblára palavesszővel, a fehér kéregpapírból készült T-ra pedig írónnal írnak a gyermekek." (Drózdy 1934, 721). Vagyis az 1930-as években a palatábla mellett megjelent a kéregpapírból készült tábla is, amely meglehetősen rövid életűnek bizonyult. Ugyanezen évtized második felében Dunapatajon 50 fillérbe került egy palatábla (Pastyik István szíves közlése). A következő évtizedben előbb a palatábla, majd a kéregpapírtábla is szinte teljesen eltűnt, beszerezhetetlenné vált, néhol azonban az 1940-es évekig alkalmazták. Pl. Dunapatajon, ahol a katolikus iskolában 1941-ig használták (a reformátusban 1937-ig), sőt a településhez tartozó pusztán, Szentkirályon még 1946-ban is elővették a palatáblát, a szivacsot, a palavesszőket és az utóbbiak tartására szolgáló kutut (Pastyik István szíves közlése) (18. kép). A fentiek alapján meg lehet állapítani, hogy a palatáblát (kőtáblát) körülbelül egy évszázadon át használták a magyarországi iskolákban. Nem a papírkéregtábla szorította ki, hanem a papír, amely olcsóbbá vált. Az irka, amely szónak első feljegyzése 1857-ből való (TESz), előbb lassan, majd a XX. században egyre gyorsabban hódított, és véglegesen feleslegessé tette a palatáblát és a palavesszőt. * * * Irodalom Asbóth Oszkár 1911 Pala és köpönyeg. Nyelvtudomány, III. 4. fiiz. 304-310. Bak János 1932 A borsodi Bükk hegység települései. Budapest. Bakó Ferenc 1969 Település, népi építkezés. In: Dercsényi Dezső-Voit Pál (szerk.): Heves megye műemlékei. I. 427-451. Budapest. 1978 Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén. Budapest. 1985 Népi kőépítkezés a Kárpát-medencében. Agria, XXI. 225-251. 1989 A hagyományos lakóház és etnikai jellemzői. In: Bakó Ferenc (szerk.): Palócok. III. Termelés és a javak felhasználása. 677-771. Eger. Balassa M. Iván 1994 A parasztház története a Felföldön. Miskolc. 294