Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Balassa Iván-Hála József: Adalékok az agyagpala magyarországi hasznosításához

Balassa Iván-Hála József Adalékok az agyagpala magyarországi hasznosításához Bevezetés E tanulmányunkban, amellyel őszinte tisztelettel köszöntjük a hetvenéves Domonkos Ottót, a palakőzetek egyik jellegzetes változatának, az agyagpalának magyarországi hasznosításáról ez idáig összegyűjtött adatainkat tesszük közzé. Először „pala" szavunkat mutatjuk be: kísérletet teszünk kialakulási idejének és helyének meghatározására, valamint felsorakoztatjuk az eredetével kapcsolatos nézeteket. Ezt követően a magyarországi agyagpala-bányászat történetét vázoljuk, majd a kőzetből előállított legfontosabb termékeket (tetőfedő pala, palatábla, palavessző) és azok használatát ismertetjük. Ezúton is hálás köszönetet mondunk azoknak a (dolgozatunkban minden esetben név szerint is megemlített) kutatóknak, akik adatszolgáltatásaikkal önzetlenül segítették munkánkat. A „pala" szó a magyar nyelvben Palakő. 1708-1710: „Ott a tájatt Balásfalván kívül palakőnél egyéb nem igen vagyon, az is a kisaknai [Alsó-Fehér megye] határon, és amelyre nem igen régen találtam, a balásfalvi erdőtetőn" (Bethlen 1980, 632). 1736: „az egész [...] alkotványa kövei kőzőt is, sok rosz, tsak majd pala kő vagyon" (Sárpatak, Maros-Torda megye). 1752: „Edgy Kályha fejér palával bé kent Kementze" (Szászvessződ, Nagy-Küküllő megye). 1753: „az ház Sövényből font szalmával fedett meg levén Tapasztva és palával fejérített" (Sajókeresztúr, SzolnokDoboka megye). 1767: „pala kőbői rakott [...] Udvarház" (Mezőbodon, TordaAranyos megye). Az erdélyi adatok az SzT vonatkozó kötetének kéziratából valók. Ebből tudjuk azt is, hogy a pala helynevekben 1685-től fordul elő (Vámszer Márta szíves közlése). 1783: „A

1 tábla-kö = Schistus fekete vagy más szinü, irásra, födélre való" (Molnár 1783, 224). 1784: „[...] Sendelypalakő (Dach oder Tafelschiefer)" (Benkő 1784, 73). 1786: ,.fala-kö. Schistus, Schiefer. Többnyire szürke, fekete, fejér vonású, rétes, Táblákba törő töredékeny [,,,]" (Benkő 1786, 31). 1791: „Szürke pala-kő [...] Találtatik Erdélybe, Tseh Országba, Silésiába" (Zay 1791, 135). 1798: ,JPála-kö vagy táblás Agyag [...] író táblának zsendelynek-is szokott fordíttatni" (Gáti 1798, 5). 1808: ,fala. Marga argillacea. Pala kő. Schistus, Schiefer" (Sándor 1808, 294). 1811: ,AgyagPálakő (Argilla schistus) [...] Két nevezetesebb fajtája ezeknek a' Mész-Pála, és Agyag-Pála" (Geley 1811, 74). 1822: „Pala, Hasáb: Ardesia. Palakő: Schistus, 267