Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Flórián Mária: Polgárosodág a 18. századi magyar közrendű férfiak öltözködésében. A mellény

A német szabók termékkészletében előforduló ujjatlan felsőruhák között - a magyar forrásainkban már ujjatlannak megismert - pruszlikróX is meg kell, hogy emlékezzünk.

3

6 A pruszlikot - bár maga a szó, a Brustfleck, különféle változataiban már a 17. század közepétől jelentkezik forrásainkban - 18. század eleji árszabások írják körül először 3

7 A pruszlik „Pamukkal ... töltött",

3

8 vagyis vattával bélelt és „varrástul tűzve", vagyis steppelt volt. és a díszesebbeket pántlikával be is szegték. A korabeli boltokban nagy számban árultak konfekcionált pruszlikot. 1737-ben a dömsödi, pataji, abonyi, ceglédi, nagykőrösi, kecskeméti „görög kereskedők" árukészletének leltárában jegyeztek fel pruszlikot (Bur 1985). A pruszlik készítői elsősorban nem a szabók, hanem az ugyancsak nyugati ötleteket hozó „zubbony csinálok", „paplanosok" voltak, akik főleg az aszszonyoknak, a szolgálóknak, de a férfiaknak is varrták a pruszlikokat.

3

5 A fehérvári zubbonyosok kartonból, két sor gombolással és zsebesen is készítették az olykor „melyre valónak"

4

0 is nevezett ruhafélét, amit - vagy esetleg egy változatát - „kereszt prustfléknek" is említettek 4

1 Veszprémben még a 18. század végén is szerepelt elöl zárt „Mel leibli, vagyis Pruszflek" a zubbonyosok termékei között, amikor a lajbli az ország más területein már egyértelműen mellényt jelentett.

4

2 1770-ben a miskolci vékonyszabók ujjakkal és ujj nélkül is varrtak posztópruszlikot

4

5 Alig egy évtized elteltével a magyar szabók szóhasználatában az ujjatlan lajbi és a pruszlik is elöl nyíló mellényre utalt: és a „Közönséges Laiblinak" vagy „Pruszliknak varrását" számukra közvetlenül a mentét és a dolmányt követően árazták. Ugyanekkor az asszonyoknak olyan selyempruszlikot varrtak, amelyik „hátulján tsipkével" díszített volt, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy a pruszlik ekkor már kizárólag elöl nyitott mellény jellegű ruhafélét jelölhetett

4

4 A prustflék/pruszlik szó a Dunántúlnak t

b Horváth 1978, 176-177. - a pruszlik a Brustfleck (Leibbrustfleck) magyarított változata. 3 VML Megyei közgyűlési iratok 34. cs. 62-69. 1723. Szombathely, Vas vm. - a vásár- és váltómíves szabók árszabásában is szerepel a pruszlik. TML Közgyűlési Iratok 4:308. 1-11. 1744. Marcali. Somogy vm. - Máshol részletezendő téma, hogy pruszlik készült báránybőrből is a szűcsök műhelyében. 3

9 GySML -Győr IV. A. 1. B. Acta 1744. N. 79. 1-49. Győr, Györ vm. 4

Ü Ujjas és ujjatlan „mellyre való" a 17. század végén az abaúji szabók műhelyében is készült. BAZML Sátoraljaújhely IV. A 1001/b. Loc. 98. No. 282. 1696. Abaúj vm. - A mellrevaló szó ugyancsak szerepelt a kecskeméti bolt leltárában is, de a közlés alapján nem egyértelmű, hogy a pruszlik szó magyarázataként vagy mint önálló tétel jelent meg a pruszlik mellett. (Bur 1985. 264.) 4

1 FML IV. A. 10. F. 18. Nr. 210. 1746. Veszprém, Veszprém vm. 4

2 VeML Veszprém Város tanácsának iratai. Körrendeletek (V. 102. d.) Nyomtatott megyei kurrensek. 1799:406. Veszprém, Veszprém vm. 4

3 BAZML - Miskolc IV. A 501/b. MAT. XVI. FS. I. FR. 155. 1770. Miskolc, Borsod vm. 4

4 VeML Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai. IV. 1. b. 19/1813. IV. 15. 1-51. Komárom, Komárom vm. - Az ilyen, csak hátul díszített női pruszlik a vállkendős öltözet része volt, elöl, ahol a mellet keresztező kendő amúgy is eltakarta, nem díszítették. 199