Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Szabadfalvi József: Herman Ottó a modern kisipar megteremtéséért

monstrum van kimutatva. Ez a szó nem más min a tanoncz szó. ... Ballagi szótá­rának előszavában a tanoncz szóra ekkép nyilatkozik: 'Én ismerve szótári tiszte­met, bevettem mind azt a mit az íróközönség jónak látott felkarolni és igy még az utálatos tanoncz szónak is a becsületes tanuló vagy tanítvány szó helyett helyt kell szótáramban adnom, mert e szó széltében használtatik.' Nyelvészetileg ki van mutatva, hogy a magyar nyelvnek oncz, encz képzője nincs, hogy mindazon sza­vak, melyek eképen képződnek, nem magyar származásúak, nem magyarok." Felvetette továbbá azt, hogy nyelvünkben már régen léteznek az inas, mesterinas szavak. „De van ennél még sokkalta alkalmasabb szó, a mely Molnárnál 1621­ben foglaltatik és számos helyen található a legmagyarabb íróknál is, ilyen Páz­mány és ez a: mesterapród. Az apród szó egyáltalán jelent oly ifjút, a ki magát valamire kiképezi, megkülönböztetésül mondatik: hadapród, mesterapród. " Arra hivatkozott, hogy már a korábbiakban is, mások is „az inas szót lealacsonyító­nak" tartották. „És mikor készült a tanoncz szó? A Bach-korszak alatt csinálták azok, a kik egyáltalán szükségesnek tartották valamit magyarul kifejezni." 8 Felvetette - továbbá - a segéd szó alkalmasságát is: „A másik dolog, hogy széltében kezdetik használni azt a kifejezést: segéd. A segéd szó a közhasználat­ban épugy nincs elfogadva, mint a tanoncz. Hanem mondatik: legény, mesterle­gény. Ezen tökéletesen correct kifejezés jelzi a képességi fok mellett a kort is, melyben az illető rend szerint van." Az utóbbi megjegyzéséban nem volt teljesen igaza, hiszen mind a kisiparok, mind a kereskedelem akalmazottai esetében, a fiatalok mellett, voltak idős segédek is. A segéd helyett javasolt kifejezéseket pedig a korábbi gyakorlatból, a céhélet szakterminológiájából merítette, tulajdon­képpen annak felújítását javasolta. Viszonylag rövid beszéde végén módosító javaslatot nyújtott be: „Ehhez ké­pest bátorkodom benyújtani a következő módosítványt: A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatban használt tanoncz szó helyett tétessék mesterapród, segéd helyett mesterlegény'. A törvény valamennyi szakaszaira nézve egyszerre ezért teszem az indítványt, nehogy minden egyes szakasznál külön kelljen felszólal­nom. Április végén, nap szerint 24-én harmadjára is felszólalt az ipartörvény tár­gyalása kapcsán. Itt ismét az ipartestületek létesítésének egyes vonatkozásairól fejtette ki véleményét. Felszólalásának célját, mondandója elején megfogalmazta: „Én a t. ház engedelmével egy egészen más sorozatot akarok felállítani, a mely kritériumát foglalja magában, vájjon a testület miként viszonylik az államhoz, mennyire bírálható az meg a liberalismus vagy reactio szempontjából." 1 1 Hossza­san elmeditált az ipartestületek szükségességéről és tevékenységi köréről, illetőleg 8 Képviselőházi Napló 1881-1884. XVI. 215-216. 9U. o. 216. 1 0 Képviselőházi Napló 1881-1884. XVI. 359-361. 159

Next

/
Thumbnails
Contents