Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Wilfried Reininghaus: Zünfte und Regionen. „Zunftlandschaften" als Forschungs-problem

A német kézműves-ipartörténeti kutatásokban a regionális tagozódás mindezidáig nem vált rendszeres vizsgálat tárgyává. Ennek egyik oka az lehet, hogy sokáig a kézművesség egész Németországra kiterjedő egységes szabályozását tételezték fel. A másik ok, hogy a regionális kutatások fellendülése arra az időre esett, amikor a döntően céhtörténeti beállítottságú kézművesipar-történet már divatjamúltnak számított. Ez helyzet az 1970-es években változott meg, amikor a kézművesség kutatása a gazdaság- és társadalomtörténet szempontjaival bővült, és figyelme a városi mesterek mellett a vidéki iparosokra is kiterjedt. Ekkor új érvek fogalmazódtak meg annak érdekében, hogy az egyes helységek mellett régiókat is vonják be a kutatásba: 1. Több város és környezetük összehasonlító vizsgálata megóvhat attól, hogy egyetlen helység anyagából túlzottan általános következtetéseket vonjunk le. 2. Ez a megközelítés megkönnyíti, hogy a városi és falusi ipart egymással kölcsönhatásban értelmezhessük. 3. Több jelenséget, pl. a munkaerőpiac változásaival összefüggő mobilitást, vagy a politikai érdekek érvényesülését csak regionális keretek között érdemes vizsgálni. 4. A birodalmi jogi normák érvényesülését csak egy nagyobb terület vagy városcsoport együttes figyelembe vételével lehet nyomon követni. A céhvidékeket nem lehet sem kizárólag területekként, sem iparvidékekként definiálni. A fogalom jelentheti egyrészt egy politikai, ipartörténeti vagy kulturális szempontok szerint meghatározott vidék vagy régió céheinek összességét, másrészt utalhat az egyes céhek közti hasonlóságokra, illetve közös vonásokra. A későbbi összehasonlító kutatások feladata lesz ezt a megállapítást újabb forráscsoportok, pl. bírósági jegyzőkönyvek bevonásával finomítani. Ez az összehasonlító szemlélet, amely a veszprémi szimpóziumokon oly nagy hangsúlyt kapott, a magyar kutatás maradandó hozzájárulása a kézművesipar historiográfiájához. 75