Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Szilágyi Miklós: A pékek és a pékáru a 20. századi mezővárosokban

A bérsütés dunaföldvári és kisújszállási adatokból kitetsző jövedelmezőségének is alighanem lehet visszamenőleges érvényt tulajdonítani. Azok a kenyérgabonával ugyan rendelkező parasztok, fél-parasztok, akik szűkében voltak a fűtőanyagnak, nyilván a 20. század előtt is gondosan mérlegelték, hogy érdemes-e felfűteni a kemencét, ha nem szolgálja egyúttal a hideg elleni védekezést is. Hogy valóban mérlegelték, a Csallóközből ismert „sárból gyúrt, sokszor ház magasságú, kúpos [...] alacsonyabb fallal" körülvett közös sütőkemencék megléte igazolhatja. Első ismertetőjük, Ipolyi Arnold (1858-ban), abban látta „szembetűnő" hasznukat, hogy „közösen használva természetesen a tüzelési költséget kevesbítik, mi sok helyt a nagyobbára jó tüzelőfa híjában levő Csallóközben legközelebbi okot adhatott felállításukra is" (Ipolyi 1993, 42-43). Ahhoz további adatgyűjtések is szükségesek lesznek, hogy a fűtőanyaghiányra és a lakáshasználatra is figyelemmel határozottabban megfogalmazzuk: a pékek - az ú.n. pékkenyérhQz viszonyítva - könnyebben el tudták fogadtatni a bérsütést a mezővárosi-kisvárosi agrárszegénységgel s az iparosokkal - s alkalmasint nemcsak a 20. században! Számomra már most is bizonyos, hogy Alföldszerte lényegesen nagyobb jelentősége volt a stersütésnék, mint az az asszonyi kenyérsütést erkölcsi kérdésként kezelő néprajzi szakirodalomból kitűnik. Talán ha a tanyaközpontból faluvá fejlődő Mórahalom esetében fogadható el, a nagyközségekre, mezővárosi múltú kisvárosokra semmiképpen sem általánosítható, hogy csak az 1950-es években „a házi kenyérsütés gyakorlatának utolsó fázisaként" ismerkedtek meg a bérsütés lehetőségével az asszonyok (Nagy 1992, 454, 456). * * * Irodalom Bálint Sándor 1977 A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész (= A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1976/77-2.) Szeged Bartócz József 1977-1978 A kézműves sütőipar története, I—II. Sütőipar, XXIV. (1977) 4-5. sz. 170-177; XXV. (1978) 1-2. sz. 34-38. Bél Mátyás 1984 Magyarország népének élete 1730 táján (Vál., s. a. r. és bev. tan. Wellmann Imre) Budapest Bencsik János 1993 Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században. Miskolc-Tokaj Bereczki Ibolya 1986 Népi táplálkozás Szolnok megyében (= Studia Folkloristica et Ethnographica, 19.) Debrecen 435