Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Balázs György: Henry Willie Reveley szélmalom tervei a Festecsics család levéltárában

A 3. számú rajz a vitorlákat mutatja a megfelelő gépezettel. A 4. számú rajz mutatja, hogy miképpen kell a felső szint gerendázatát elrendezni. Igen lényeges szempont, hogy a szél ne kapjon bele a malom alsó részébe. Ez a malom a szokásos malmokhoz képest számos előnnyel rendelkezik. Nem fontos például, hogy állandóan széljárásnak megfelelően forgassák. Ez még akkor is működik, amikor más malmok állnak. Hasonló szisztéma szerint és a szél erejéhez képest könnyebben működtethető. Erősebb, tartósabb s a mozgatható részek kevesebb súrlódásnak vannak kitéve. Viharban kevésbé rongálódik meg. Ha még figyelembe vesszük, hogy ez a malom a szelet összegyűjti s egyidejűleg több szárnyat is mozgat, s hogy felállítása kevésbé kockázatos, úgy a többihez képest könnyen belátható az előnye. Erős szélben hat-nyolcszáz fontnyi gabonát őröl {valószínűleg egy óra alatt}." (Kurucz György fordítása.) A 18. század közepén John Smeaton, vagy Andrew Meikle vagy Edmund Lee - ebben az angol molinológusok sem tudnak megegyezni - feltalálta a fordítókereket, aminek segítségével a szélmalmok önmaguktól szélirányba állottak (Buckland 1987). Ez az újítás Gerics Pálon keresztül abban az időben jutott el Magyarországra, amikor Angliában éppen kezdett elterjedni. Nem tudjuk, menynyire terjedt el, egyáltalán épült-e ilyen fordítókerekes szélmalom nálunk, mindenesetre a fennmaradt szélmalmokon nem találunk ilyen megoldást. A horizontális szélmalom is mint „újítás" kerül elő Angliában, s kerül el hozzánk a már ismert úton. A Festetics család levéltárának tervtárában megőrzött egyik terv a Battersea-i malmot ábrázolja, amelyet Rex Wailes is közöl egyik könyvében (8. kép). Az egyezés egyértelmű, de ráismerhetünk Hooper horizontális szélmalmára is Reveley egy másik tervlapján (Wailes 1971, fig. VI., VII.) (9. kép). Egyik korábbi írásunkban rámutattunk, hogy a késő középkor egyik találmánya, a tiprómalom milyen korán eljutott, s milyen hamar elterjedt az országban, ha csak kis arányban is (Balázs 1990). Most egy újabb adatot találtunk arra vonatkozólag, hogy a legfrissebb technikai újítások milyen közvetítéseken keresztül, milyen gyorsan jutottak el hozzánk. * * * Irodalom Balázs György 1986 A csapodi szárazmalom. MMgMK 1984-85. Budapest, 437-464. Szerk.: Für Lajos. 1988 Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében. I. Tiprómalmok. Szerk. Für Lajos. MMgMK 1986-87. Budapest, 405-446. 1990 Debreceni szárazmalmok a 18-19. században. In: HE 6, Szerk.: Cseri Miklós. Szentendre, 171-190. 1993 Malmok a Kisalföldön. In: A Kisalföld népi építészete. Szerk.: Perger Gyula közreműködésével Cseri Miklós. Szentendre-Győr, 329-356. 319