Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Balassa Iván-Hála József: Adalékok az agyagpala magyarországi hasznosításához

Á természetes pala használata, a fentiek ellenére, hazánk egy vidékén, a Bükk hegységben és környékén viszonylag elterjedt volt (9. kép). E tájon köz-, lakó-, mellék- és gazdasági épületeken egyaránt alkalmazták, az említett okok miatt elsősorban módos parasztok házain és főként az egykori egri érsekségi birtok falvaiban (Bakó 1978, 74). 12. kép Palával fedett nagyvisnyói lakóház (Fotó: Hála, 1992) Ezzel az anyaggal volt fedve pl. a nagyvisnyói (10. kép), a pétervásári, a borsodnádasdi, a kisgyőri és a makiári templom, valamint a felnémeti és hámori iskola (Frisnyák 1962, 85; Voit 1969, 360, 361; Dercsényi-Voit 1978, III, 462; Lénárt 1982-1983, 214; Cseri 1983, 118; Csiffáry 1996, 61, 62-63, 73). A kisgyőri kápolnát ma is palatető fedi (11. kép). A természetes pala parasztházakon, pl. Heves megye hegyvidéki területein már a múlt század közepe táján megjelent, nagyobb arányú alkalmazására azonban csak a század utolsó két évtizedében és századunk elején került sor, de a nád, a zsúp és a fazsindely, valamint a már a XIX. században is használt és az első világháború előtt tömegesen elterjedt cserép mellett sehol sem vált általánossá (Frantz 1868, 243; Bak 1932, 24; Bakó 1969, 439; 1978, 66; 1985, 239; 1989, 720). 284