Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Balassa Iván-Hála József: Adalékok az agyagpala magyarországi hasznosításához

néhány ember dolgozott kézi erővel és eszközökkel (Lénárt 1982-1983, 212; Csiffáry 1996,60-61). A falutól északkeletre 6 km-re lévő Nagy-Táskás-hegy fejtőiben a XIX. század első felében időszakos bányászkodás folyt (Schafarzik 1904, 125). Szabó József geológus 1859-ben azt írta, hogy „mostohán kezeltetik" és egy 1864-es kézirat is arról tudósít, hogy „nem igen miveltetik" (Szabó 1859, 825; Pesty 1988, 117). A nagyobb mérvű bányászkodás 1868-ban indult meg, amikor az érsekség Máriavölgyből 4 szakmunkást hívott Felsőtárkányba, akiknek az irányításával már 1869-ben hetente 40 bécsi mázsa „közönséges palakőzsindely"-t készítettek tízféle minőségben és számos méretben (Csiffáry 1996, 61-62). Egy 1885-ben megjelent könyvben a következőket olvashatjuk: a bányászkodás „küImiveletekben vagy tárnaszerű vájásokban történik, melyek azonban minden rendszerességet nélkülözni látszanak'

1 (Gesell-Schafarzik 1885, XVI). Az egri érsekség bányáiban a XX. század elején ismét fellendült a tetőfedésre használt agyagpala kitermelése. Schafarzik Ferenc szerint abban az időben a 30x37 cm-es lapokból 1,5-2 millió darabot készítettek évente (Schafarzik 1904, 125; Csiffáry 1996, 63). A bányászkodás századunk első évtizedében szűnt meg (Borovszky é. n. a, 37; Csiffáry 1996, 63). Bükkzsérc E településen az egri erseki uradalom 1788-ban nyitott bányát, miután az agyagpalát megvizsgálhatta egy. e téren külföldön is gyakorlatot szerzett szakemberrel, Pongrác parádi mesterrel (Voit 1969, 382; Lénárt 1982-1983, 209; Csiffáry 1996, 60). A „kősindel"-nek, illetve „fedőkő"-nek nevezett anyagot abban az évben egy, az érsekség egri „Bauschreiberség"-ének udvarán lévő épületen próbálták ki, a munkálatokat a Németországban tanult kőművesmester, Alberth végezte. A kipróbálás évében 3-4 munkás dolgozott a bányában, majd miután azt a következő évben bővítették, sok bükkzsércmek adott munkát, akik 1789-1790-ben több tízezer darab „kőzsindely"-t készítettek (Lénárt 1982-1983, 209-211) Bükkzsércen feltehetően a XIX. század folyamán is volt (valószínűleg időszakos) fejtés, amiről a falu határában ma is látható bányagödrök és hányók tanúskodnak (Pelikán Pál geológus szíves közlése). Nagyvisnyó Magyarország egyik „legjelentősebb", „legnevezetesebb", „igen hires" agyagpalája a nagyvisnyói volt, amelyet a XVIII-XX. században 3 nagy kőfejtő273