Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Dóka Klára: Kézművesség és kereskedelem Kemenesalján (1775-1857)

Év község iparos hely összeírtak kézműves kereskedő száma 1775 66 50 3992 101 35 1781 73 50 4266 165 7 1787 94 59 5376 102 2 1793 65 31 3120 77 2 1800 65 32 3627 71 7 1809 68 31 3490 91 4 Iparsűrűség szempontjából a helységek három csoportba oszthatók. Elsőbe tartoznak azok, ahol ötnél több iparűző volt, másodikba, ahol a kézművességet 1-4 mester képviselte, harmadikban pedig egyetlen iparos sem volt. Az alábbi összesítés állítható össze: 1775-ben I. csoport: 2 II. csoport: 48 III. csoport: 16 1781-ben I. csoport: 7 II. csoport: 43 III. csoport: 23 1787-ben I. csoport: 4 II. csoport: 54 III. csoport: 36 1793-ban I. csoport: 3 II. csoport: 28 III. csoport: 34 1800-ban I. csoport: 2 II. csoport: 30 III. csoport: 33 1809-ben I. csoport: 3 II. csoport: 28 III. csoport: 37 (Vas megyei Levéltár, IV. A. 11. b. - Dikális összeírások összesítője.) Láthatjuk, hogy míg az iparosodottabb települések száma lényegesen nem változott, az 1-4 mesterrel ellátottak száma csökkent, és nőtt azoké, ahol nem éltek kézművesek. Az első három, viszonylag jól használható statisztika adataiból az is megállapítható, hogy 1775-ben a községek 69, 1781-ben 66, 1787-ben 60%-ában folyt iparűzés. A leghitelesebbnek tekinthető 178l-es összeírás szerint néhány iparos hely - a mesterek számát tekintve - kiemelkedett. Ide tartozott Dénesfa (12 iparos), Duka (6 iparos), Jánosháza (15 iparos), Dömölki apátság (17 iparos), Nemesdömölk (12 iparos), Szentmihályfa (12 iparos), Zsidófölde (8 iparos). Egész Vas megye és a kemenesalja iparának vizsgálatára alkalmas az 1817. évi céhes összeírás, melyet az említett, 1805-1813 évi céhreform végrehajtásához állítottak össze (Vas megyei Levéltár, IV. A. 1. b. Közgyűlési iratok 1817: 566). Előnye, hogy tartalmazza a céhes ipart űző valamennyi nemes és nem nemes mester nevét, viszont hiányoznak belőle azok az iparűzők, akik nem céhes ipart űztek. A megyei összesítőben is csak 31 féle ipar szerepelt, melyek közül Kemenesalján 22 volt képviselve. Az iparos helyek száma 54 volt, a községek 73%-a. Tíznél több mester dolgozott Bobán, Dénesfán, Jánosházán, Kiscellben, Kisköcskön, Magyargencsen, Nemesmagasin, Peresztegen, Vönöckön. A mesterek száma elérte a 471 fot, köztük 276 a takácsipart űzte. 22