Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Ifj. Kodolányi János: A kékfestés a zürjéneknél

Hasonló díszítő motívumokat talál a házak oromzatán, valamint különféle tárgyakon is. A második csoportba az összetett növényi jellegű mintákat: virágos ágakat, leveleket, különféle kombinációikat alkotó díszítményeket sorolja. A harmadik csoportjában találjuk az állat- és madárábrázolásokat. A madarak leggyakrabban faágakon ülnek, rozettákkal körülvéve. Találhatók női alak, ló- és faábrázolások is, rajtuk ülő madarakkal. A változataikat megtalálja az északi területek orosz hímzéseiben, sőt. a tveri karjalaiak díszítőművészetében is. 1. kép Kékfestő nyomóduc. Néprajzi Múzeum A hagyományos kelmefestő műhelyek megszűnése után a falvakban és a nagyobb községekben vándorló textilnyomók még az 1930-as években is hordtak mintás kendőt és terítőt eladásra. Ezeket többnyire fehér alapon kék és vörös festett kakasok, papagájok, valamint pávák díszítették (Belicer 1958, 338-339). A Baráthosi Balogh Benedek által gyűjtött nyomódúcok 2-2 négyszögalakú deszkalapból állnak. Az egyik, a 99231 leltári számú dúc-pár egyik lapjának magassága 14,5 cm, a szélessége 14,5 cm, a másik lapjának a magassága 15 cm, a szélessége 14,4 cm. Az egyik lapon a következő faragott minta található: 8, egy-egy pont körül elhelyezett nyolcágú csillag, a másik lapon öt sorban, középen 220