Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)
Szabadfalvi József: Herman Ottó a modern kisipar megteremtéséért
monstrum van kimutatva. Ez a szó nem más min a tanoncz szó. ... Ballagi szótárának előszavában a tanoncz szóra ekkép nyilatkozik: 'Én ismerve szótári tisztemet, bevettem mind azt a mit az íróközönség jónak látott felkarolni és igy még az utálatos tanoncz szónak is a becsületes tanuló vagy tanítvány szó helyett helyt kell szótáramban adnom, mert e szó széltében használtatik.' Nyelvészetileg ki van mutatva, hogy a magyar nyelvnek oncz, encz képzője nincs, hogy mindazon szavak, melyek eképen képződnek, nem magyar származásúak, nem magyarok." Felvetette továbbá azt, hogy nyelvünkben már régen léteznek az inas, mesterinas szavak. „De van ennél még sokkalta alkalmasabb szó, a mely Molnárnál 1621ben foglaltatik és számos helyen található a legmagyarabb íróknál is, ilyen Pázmány és ez a: mesterapród. Az apród szó egyáltalán jelent oly ifjút, a ki magát valamire kiképezi, megkülönböztetésül mondatik: hadapród, mesterapród. " Arra hivatkozott, hogy már a korábbiakban is, mások is „az inas szót lealacsonyítónak" tartották. „És mikor készült a tanoncz szó? A Bach-korszak alatt csinálták azok, a kik egyáltalán szükségesnek tartották valamit magyarul kifejezni." 8 Felvetette - továbbá - a segéd szó alkalmasságát is: „A másik dolog, hogy széltében kezdetik használni azt a kifejezést: segéd. A segéd szó a közhasználatban épugy nincs elfogadva, mint a tanoncz. Hanem mondatik: legény, mesterlegény. Ezen tökéletesen correct kifejezés jelzi a képességi fok mellett a kort is, melyben az illető rend szerint van." Az utóbbi megjegyzéséban nem volt teljesen igaza, hiszen mind a kisiparok, mind a kereskedelem akalmazottai esetében, a fiatalok mellett, voltak idős segédek is. A segéd helyett javasolt kifejezéseket pedig a korábbi gyakorlatból, a céhélet szakterminológiájából merítette, tulajdonképpen annak felújítását javasolta. Viszonylag rövid beszéde végén módosító javaslatot nyújtott be: „Ehhez képest bátorkodom benyújtani a következő módosítványt: A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatban használt tanoncz szó helyett tétessék mesterapród, segéd helyett mesterlegény'. A törvény valamennyi szakaszaira nézve egyszerre ezért teszem az indítványt, nehogy minden egyes szakasznál külön kelljen felszólalnom. Április végén, nap szerint 24-én harmadjára is felszólalt az ipartörvény tárgyalása kapcsán. Itt ismét az ipartestületek létesítésének egyes vonatkozásairól fejtette ki véleményét. Felszólalásának célját, mondandója elején megfogalmazta: „Én a t. ház engedelmével egy egészen más sorozatot akarok felállítani, a mely kritériumát foglalja magában, vájjon a testület miként viszonylik az államhoz, mennyire bírálható az meg a liberalismus vagy reactio szempontjából." 1 1 Hosszasan elmeditált az ipartestületek szükségességéről és tevékenységi köréről, illetőleg 8 Képviselőházi Napló 1881-1884. XVI. 215-216. 9U. o. 216. 1 0 Képviselőházi Napló 1881-1884. XVI. 359-361. 159