Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Dankó Imre: Csatkai Endre és Debrecen

Endrétől tanult alapos utánjárás, az aprólékos gyűjtés, a gondos irodalmi-, szaki­rodalmi-, kutatástörténeti felderítés jellemezte. Már mint elismert, több alapvető munkát megírt, gyűjtésben résztvett debreceni muzeológus doktorált, 1964-ben. Szorosan vett etnográfus-muzeológus érdeklődése és tevékenysége mellett kezdet­től fogva behatóan érdekelték a muzeológia szervezeti kérdései, a múzeumok tudományos munkája mellett, a múzeumi intézményrendszer közművelődési fel­adatai is. Idővel a múzeumok szervezeti élete iránti érdeklődése vált meghatáro­zóvá tevékenységében. Ez a folyamat jutott kifejezésre abban is, hogy 1960-ban muzeológusi pályáját felcserélte egyfajta szervezési-igazgatási munkakörrel: a Hajdú-Bihar Megyei Tanács VB. Művelődési Osztályának megbecsült, sokrahivatott munkatársa lett. Mint igazgatási szakember a Csatkai Endrétől tanult és a Soproni Múzeumban tapasztalt gyakorlati, szervezeti megoldásokat igyekezett népszerűsíteni, elterjeszteni (Dankó 1994, 534-540). Ez a tevékenysé­ge fóleg a falusi kismuzeumok, emlékházak, emlékszobák szervezeti kérdéseinek helyes, muzeológiai szempontból megfelelő, elfogadható megoldására vonatko­zott. Ügy tűnik, hogy a tanácsi munkában végül is csalódott, és már egy év múl­va, 1961-ben visszament a muzeológiai területre, a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója lett. Ezzel, Debrecenből való távozásával, le is zárhatnánk a Csatkai Endre Ikvai Nándor debreceni működésén keresztül érvényesült hatásáról mon­dottakat. Azonban közelről sincsen így. Ikvai Nándor azután is, hogy eltávozott Debrecenből, itt maradt közöttünk, részben a debreceni muzeológiai munkálatok­ban, részint a Néprajzi Tanszék tevékenységében. Akkor pedig, és azután is, hogy a magyar muzeumügy legfőbb szervezetébe, a Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztályára került, egyenesen megújultak debreceni kapcsolatai (Dankó 1994, 539). Nyilvánvaló, hogy egy ilyen rövid cikk keretei között nem lehet részletesen ismertetni egy olyan gazdag kapcsolatrendszert, mint amilyen Csatkai Endre és Debrecen, Csatkai Endre és a debreceni muzeológia kapcsolata volt. Nem is lehe­tett más célunk, mint néhány dokumentum közlésével rávilágítani Csatkai Endre Sopron-Debrecen kapcsolatainak gazdagságára. Ezezkre a kapcsolatokra való figyelemfelhívással kívántuk köszönteni a debreceni muzeológia iránt is érdeklő­dő, több debreceni kapcsolattal is bíró, kiváló Csatkai „tanítvány" és egyben utód: Domonkos Ottót, a magyar néprajztudomány jelentős alakját, barátunkat, születésének 70. évfordulója alkalmából. 138

Next

/
Thumbnails
Contents