Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)
Bodó Sándor: A magyar múzeumok közönség- és külkapcsolatai az ezredfordulón
Hazai múzeumaink tartanak kontaktust a határainkon túl élő magyarsággal. Ez a kapcsolat a szomszédos területek múzeumaiban a magyar kulturális örökség muzeális emlékeiből rendezett kiállítások bemutatásával valósul meg, valamint a magyarság körében folytatott néprajzi-történeti kutatómunka révén. A néprajztudomány képviselői ezt a feladatot missziónak tartva 1992 óta „Néprajzi Látóhatár" címen folyóiratot adtak és adnak ki, amely tudatosan vállalta fel, hogy hozzájáruljon „a határainkon kívül, elsősorban a Kárpát-medencében élő közel ötmilliós magyarság ... néprajzi, honismereti kutatásának fellendítéséhez." E törekvéshez érdemes hozzátenni, hogy az 1990-es évek első felében a volt Jugoszlávia területén kialakult háború miatt több kiemelkedő - az ott élő magyarság kulturális hagyományaival foglalkozó - kutató kényszerült szülőföldjét elhagyni. Munkájukat Magyarországon folytatták, s eredményeiket számos kötet és folyóiratokban megjelent tanulmány jelzi. Magyarországon az itt élő nemzeti kisebbségeket Békéscsabán (szlovák), Gyula (román), Tatán (német) és Mohácson (horvát) ún. bázismúzeum reprezentálja. A nemzetiségi tájházak, falutörténeti gyűjtemények száma pedig meghaladja a 30-at. Nem sikerült eddig megoldani a cigányság múzeumának megteremtését, bár több kísérletet tettek múzeumok és társadalmi egyesületek. Van ugyan több cigány származású művész életművét bemutató kiállítóterem, ezek azonban nem váltják ki a cigányság kultúráját a maga sajátosságaival bemutató egy (vagy több regionális) múzeum létesítését. Nemzeti kisebbségeink történetével és hagyományaival számos akadémiai kiadvány-sorozat foglalkozott az 1980-as években, kultúrájukról rendszeresen jelennek meg napjainkban is híradások. Békéscsaba pedig évtizedek óta ad otthont a nemzeti kisebbségek kutatásával foglalkozó nemzetközi konferenciasorozatnak, amit legutóbb 1996-ban rendeztek meg. A tanácskozás előadásait és vitáját - a korábbiakhoz hasonlóan - kötetekben fogják kiadni. Sopron... Sopron múzeumának kapcsolatait - Domonkos Ottó irányításával - földrajzi helyzetének megfelelően mindenekelőtt Ausztria és Csehszlovákia (Szlovákia) irányába építette ki. A soproni múzeumi kutatók Bécs, Kismarton (Eisenstadt) és Pozsony levéltáraiban végeztek feltáró munkát. Tudományos közleményeik köteteivel kiadványcserét is elsősorban Ausztria és Csehszlovákia (Szlovákia) múzeumaival és levéltáraival bonyolítottak le. Könyvtári cserekapcsolataik persze kiterjedtek Németország, Lengyelország, Románia, Jugoszlávia (és utódállamai) partner-intézményeire is. Tárgykölcsönzéssel több alkalommal segítette a soproni múzeum bécsi, eisenstadti, ennsi, halbturni, valamint ljubljanai vendégkiállítások megrendezését. De rendezett maga is tárlatokat múzeumi gyűjteményéből: Győr, 125
