Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Bodó Sándor: A magyar múzeumok közönség- és külkapcsolatai az ezredfordulón

Lehet azonban konzekvenciára jutni a múzeumok által kiállítások keretében nyújtott művelődési lehetőségek igénybevevőiről, „fogyasztóiról". Ha kalkuláljuk is a statisztikák olykor (de egyre kevésbé) előforduló „kozmetikázását", a legfontosabb tendenciák kirajzolhatók a látogatottsági adatok segítségével. Az összegzett számok erőteljes csökkenést mutatnak a vizsgált időszakban. Míg 1985-ben 19,3 millió látogatót regisztráltak, addig 1990-ben 13,7 milliót, 1994ben 10,8 milliót, 1995-ben pedig 9 milliót. 1985-ben Budapest múzeumai 4,08 millió látogatót fogadtak. A vidéki intézmények 15 milliós vendégseregéből Pest megye (ahol a Duna-kanyart a túrizmus szempontjából hazánk második legjelentősebb célpontjának lehet tekinteni) 2 milliót meghaladó látogatót fogadott. De 1 millió fölött jegyzett számú vendége volt Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Sopron, Heves, Komárom és Veszprém megyék múzeumainak is. 1990-ben Budapesten 3,34 millió múzeumlátogatót jeleztek a statisztikák, míg az összes megye múzeumait közel 10 millió vendég kereste fel. Az utóbbiak közül 1 milliót alig meghaladó látogatót csupán Baranya, Heves és Pest megye kiállítóhelyei fogadtak. 1994-ben a fővárosi múzeumokat 3,37 millió vendég kereste fel, míg a vidéki intézmények csupán 7 millió látogatót számlálhattak. Közöttük a legnagyobb összesített szám sem éri el a 770 ezret (Veszprém megye adata). 1995-ben a fővárosi múzeumok 2,2 millió látogatót regisztráltak, a vidék múzeumai 6,8 milliónyit (ekkor Heves megye büszkélkedhet a legtöbb - 816 ezer - látogatóval). Ezek az adatok számos következtetés levonását kínálják az elemzést végzőnek. Itt mégis csak a legfontosabbra igyekszem a figyelmet felhívni. Közelebbről vizsgálva a múzeumlátogatók területi megoszlását, rá kell döbbenjünk, hogy míg Budapesten kevésbé érezhető a vendégek számának csökkenése, addig az ország 15-16 megyéjében tragikus méretű visszaesés tapasztalható. A vidéki múzeumok látogatottsági statisztikái csupán néhány jó turisztikai adottsággal rendelkező megyében (Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Pest, Baranya) mutatnak relatíve kisebb esést. Az okok keresése nem tartozik e dolgozat keretei közé. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy több múzeum felmérése szerint növekedett a külföldről érkező múzeumlátogatók részaránya, egyidejűleg erőteljesen csökkent a belföldi túrizmus, amely tényre múzeumaink klasszikus közönségkapcsolati tevékenysége során sokkal több figyelmet kell fordítani. A magyarországi múzeumok jelenléte az írott szak- és populáris sajtóban, s az elektronikus médiában folyamatosnak mondható. A múzeumokban dolgozó szakemberek munkájuk során széleskörű szaksajtó felé fordulhatnak. Említendők mindenekelőtt a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a szakági egyesületek szépszámú szakfolyóiratai, a múzeumok többé-kevésbé folyamatosan megjelenő évkönyvei, közleményei, hírlevelei. A populáris szaklapok között nagy jelentősé122