Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Kubinszky Mihály: Sopron 20. századi építményeiről

építészek (Breuer Marcell, Molnár Farkas) hatására Budapesten és néhány magyar vidéki városban Közép-Európa akkor legjelesebb modern építészeti alkotásai sorába illő épületeket emelnek. A vidéki városok közül architektúra tekintetében bizonyára Sopron az egyik leghaladóbb szemléletű városa az országnak. Ez a legnyomósabb oka annak, hogy a város XX. századi építészetét önállóan is elemezzük. 5. A XX. század második felében a város szerepe először nagyon is jelentéktelen. Az osztrák határ közelsége, a megyeszékhely rangjának elvesztése, Brennbergbánva bezárása, mind egy-egy lépés a város elsorvasztása irányában. A második világháború bombázásainak kárai igen nagyok, a helyreállítás ugyancsak vontatott. Mindennek is következménye, hogy nem épül a városképet meghatározó „szocreál" alkotás. Mégis építészeti „életre" vall, hogy az itt élő jeles építészek köré szervezik az első vidéki állami tervező szervezetet, mely közel 20 évig meghatározó marad a város építészete szempontjából, főként az első átfogó városrendezési terv készítése tekintetében.

2 6. Az 1956-os forradalom után az építésügy i kormányzat felkarolja a várost annak műemléki értékei miatt, azok helyreállítására hatékon}' intézkedések történnek. Ennek egyik eszmei alapja a város építészettörténetének szakszerű feldolgozása. (Csatkai Endre — Dercsényi Dezső: Sopron és környéke műemlékei c. kötet egymást követő két kiadása (1953 és 1956) országos tekintetben is jelentős és élenjáró.

3 A kötetet a jeles szerzőkön kívül írásokkal még Gerő László, Entz Géza és Mollay Károly is támogatták, Fülep Lajos írta az előszót. Zádor Anna, Voit Pál és Makkai László lektorként működtek közre. Ez színvonalat biztosított. Dercsényi Dezső. Gerő László és Entz Géza akkor már a nemzetközi hírnévre emelkedő hazai műemlékvédelem legjelesebb vezetőinek bizonyulnak, akik a műemlékvédelemmel — legalábbis kezdetben — bizalmatlanul szembenálló kormányzattal is el tudták fogadtatni a műemlékvédelem fontosságát. Éppen a Sopronhoz kötődő Trautmann Rezső építésügyi minisztersége idején indul meg a soproni belváros műemléki rekonstrukciója. Ez ma, negyven évvel később sincs még lezárva, mégis egyhamar olyan eredményekkel tudott büszkélkedni, hogy a város 1975-ben Európában időrendben harmadikként elnyerte a hamburgi FVS alapítvány műemléki aranyérmét. Ez a nem hivatalosnak tekinthető elismerés a rangos kuratóriumi zsűri miatt érdemel figyelmet. Különösen ki kell emelni, hogy a belváros rekonstrukciója egyben új műemlékvédelmi szemlélet jegyében is áll: a műemléki együttes fogalmát a gyakorlati építészeti rekonstrukcióban érvényesíti. 7. A város egymástól teljesen eltérő jellegű és különféle értékű három peremterülete 1965-től az építészeti fejlesztés középpontjába kerül. Az első az ún. északi városrész, a szőlőművesek lakásaival és gazdaudvaraival, a Szent Mihály dombnak a városképet uraló helyzetében. Ez az északi városrész éppen a műemlék jellegű együttes szerepkörében, a belvároshoz közeli fekvésével, azzal az összekötő szerepével, amit a város és a tájképet meghatározó szőlők között képvisel, érdemli ki a reá összpontosuló figyelmet. Ennek első eredményei közé számítható a Sopron szálló építése, a Szent Mihály templom műemléki rekonstrukciója, majd új többlakásos épületek idetelepítése. 9 Arnberg Emő: A soproni Tervező Iroda első húsz éve 1948—1968. Ssz. 1979. 321—335. o. 3 Csak az Esztergom I. rész kötet előzte meg az országos ún. nagy műemléki topográfiában Sopront, a Sopron kötet II. kiadását is csak a Nógrád megye műemlékei (1954) és a Budapest műemlékei I. rész (1955) előzték meg. 370