Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Horváth Zoltán: Sopron szabad királyi város téglaégetője (1830-1893)

Horváth Zoltán Sopron szabad királyi város téglaégetője (1830-1893) A városnak valójában téglaégető kemencéi voltak és nem téglagyára. A téglaégető kemencéit a XVIII-XIX. századfordulón bérbe adta, ugyanakkor a magánszemélyek építési engedélykérelmét elutasította. A téglaégetés ugyanis a városi önkormányzat kisebb királyi haszonvételi ún. regálé jogai közé tartozott. A jobb minőségű tégla 1. kép. A megnagyobbított téglaégető kemence terve (1830) készítését és a mennyiség növelését eredményezte az, hogy egyrészt 1794-től brennbergi szénnel égetett téglát állítottak elő a fatüzelésű helyett, másrészt 1796-ban Neumaver Lőrinc kőművesmester égetésre jó anyagot talált a „Furth Angerl", másképpen „Zucker Angerl'

1 dűlőben. Ez a mai „Aranyhegy", amely körül ma is folyik a téglagyártás, írta Nyitrai Elek. Ez utóbbi állítása igaz, ellenben a „Zucker Angerl" dűlő a Magyar-(Potschy-) kapu előtt volt.

1 1 Nyitrai Elek: A szénnel való téglaégetés megindulása Sopronban. Ssz. 1956, 272. o. Vő.: Soproni Levéltár Acta Politica Oeconomica. (APOe) Fasc. XXV. Nr. 4581. 1832. május 18. Az Aranyhegy 1, korábban 'Eö/nalom u. 8. sz. alatt 1936-ban Steiner József téglagyára volt, megelőzőleg Zepkóéké. Heimler Károly: Sopron város topográfiája Sopron, 1936, 39. o. 279