Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Urbach Zsuzsa: Megjegyzések a Zettl-Langer gyűjtemény osztrák gótikus táblaképéhez

Hosszirányú, eléggé durván megmunkált fatábla, feltehetően az eredeti megmunkálás nyomaival a hátoldalán. Jobboldalt végig egy repedés látható. A rossz állapotba került táblát feltehetően a 20. század elején négy széles keresztpánttal erősítették meg. A két különböző szálirányú fa azonban ellentétes mozgása révén katasztrofális következményekkel járt a táblakép festékrétegére. Már Csatkai közlése óta is jelentősen romlott a táblakép állapota, különösen a kompozíció alsó harmadában, ahol hatalmas repedések és eléggé nagy szigetekben a festékréteg mozgása és elválása is észlelhető. Vizsgálataimnak nem egyedül az volt a célja, hogy a magyar és az osztrák kutatás figyelmét felhívjam erre a kevéssé méltatott műre, hanem segélykiáltásnak is szántam. A gótikus festészet e fontos hazai emlékét haladéktalanul konzerválni és restaurálni kell, különben a teljes pusztulás következik be! A kép jelenlegi állapota még a szakszerű fotózást sem teszi lehetővé, hiszen a keretéből nem vehető ki. Higgyék el kedves olvasóim, hogy a festmény a fotón közölt reprodukciónál sokkal kvalitásosabb, és győződjenek meg erről személyesen is! A festékréteg szennyezettsége és töredékes volta többek között lehetetlenné teszi a drapériák eredeti formájának a vizsgálatát. Megfigyeléseim és előzetes megállapításaim tehát a kép jelenlegi állapotában lehetséges stíluskritikai következtetésekre adhatnak választ. A végleges attribúciót természetesen egy majdani restaurálás eredményeképpen lehet megkísérelni. A festmény származásáról sajnos semmi adat nem ismert. Zettl Gusztáv (Sopron 1852—Sopron 1917) eredetileg művészpályára készült, és a bécsi festőakadémia hallgatója is volt. miközben kereskedelmi gyakornokként dolgozott Bécsben. Storno Ferenccel való barátsága révén, mint amatőr régész és műgyűjtő, ő is jelentős gyűjteményt hozott létre. A gótikus táblát bécsi vagy délnémet műkereskedelemben is vásárolhatta, hiszen járt Nürnbergben is.

6 A képen egy textilmustrára emlékeztető arany háttér előtt jelennek meg a szereplők. A fából készült, szalmatetős, nyitott „istálló", azaz szín több osztrák gótikus képen Jézus születésének helyszíne is.

7 A soproni képen is pontosan ábrázolta az ismeretlen mester az épület technikai részleteit, az összeszegezett lécfalat vagy a tetőszerkezet összekötését. A tetőn lévő madarak is gyakori motívumai a Nativitas képeknek. Feltehetően virágos rét lehetett a kompozíció alsó szegélyén egy kor, erre helyezte a térdelő király koronával díszített kalapját, melynek csak felső része látszik. A fiatal Mária kibontott haját pánt fogja össze, köpenye kék, ruhája piros az ikonográfiái hagyománynak megfelelően. Nyakán fehér, áttetsző gyolcs van. Arany nimbuszában sugarasan elhelyezett poncolt díszítés látszik, külső szélén újabb dísz zárja le a kört. Ugyancsak nimbusz emeli ki a ruhátlan gyermek alakját, aki meglehetősen bonyolult mozdulattal tekeredik ki anyja kezéből és turkál kíváncsian a ládika tartalmában... Előtte térdel az ősz, szakállas király, haja gondosan csigákba göndörödött. Köpenye sötétvörös. A jobbszélen álló fiatal, szakáll nélküli király vörös kalapján levéldíszű aranykorona van, kalapján betűkre emlékeztető ákom-bákom, régebben kúfita írásnak nevezték, talán Caspar névre utal. Jobbjában pálca, baljában gömbformájú talpas serleg, ciboriumra emlékeztet. Ruhája egykor pompás és díszes lehetett, sötét és világos kockákra osztott mustrái feltehetően kék és ezüstszínűek voltak. A középen álló király jellegzetes kétágú szakállal általános a XV. század első felének festészetében, 6 Thier László: A Zettl—Langer gyűjtemény Sopronban. Győr, 1976, 40, 44. 7 Az Albert-oltár Mestere, a Raigerni Mester és Frigyes császár oltárának Mestere Nativitas képei a Szépművészeti Múzeumban láthatók. Megköszönöm Csilléry Klára segítségét. 98