Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Holl Imre: Ónkannagyártók a 15. századi Sopronban
már tűzmesterként). Az adójegyzékek szerint 1457—1468 között a Belvárosban lakik Hanns Joachim (egyidőben polgármester) házában, mint bérlő. Ez a Fő tértől D-re fekvő második ház lehet (mai Fő tér 3.), melyben rajta kívül más szegény kézműves bérlő is előfordul. Vencelnek kezdetben 12—10 solidus (360—300 dénár) adója volt, tehát ő is a középréteghez tartozott; házat ugyan nem tudott venni, de az 1458. évi ingatlanösszeírás szerint három helyen egy-egy 1/8-os szőlője volt, és 1459-ben vagyonát 10 fontdénárra becsülték. (II/4. k. 53, 59, 76, 127, 149.) Két év múlva a mellette fekvő házban szerepel, mint bérlő (u. itt egy késes is), majd ismét Joachim házában találjuk 1463-1468 között. Mestersége nem lehetett tartósan jövedelmező, hisz 1463-ban vagyonát már csak a felére becsülték, és kereseti adója 20 dénár (1464ben megint 80 dénár). Az utolsó években már nem fizetett adót, és vagyona sem szerepel, az utolsó két összeírásban még a nevét is elhagyták. (II/4. k. 163, 194, 209, 231, 283, 299, 312.) 8 Másféle adatok hiányában nehéz eldöntenünk, hogy a kimutatható 17 évi itteni működése során 1461-től anyagi romlása hogyan történt, de ezt nem tarthatjuk mestersége közvetlen következményének. 1461-ben ugyanis a város egész lakosságának összesített adója, majd fele csak az 1458. évinek, 9 tehát az elszegényedés nagyon sokaknál kimutatható. Ez nyilván együtt járt a kézművesek többségénél bevételük elapadásával, s a kevésbé vagy onosaknál az elszegényedéssel. A század utolsó két éviizedében már két ónöntőmester dolgozott a városban. Ulrik (Ulrich czingiesser) a közölt forrásokban 1484—1498. között mutatható ki. Valószínű, hogy már korábban is itt volt, hiszen 1484. januárjában az Új utcában vesz házat (Telekkönyv Nr. 66) 1 0, ebben lakik 1489-ig. 1488-ban 1 forint adót fizet és posztónyíró bérlője is van; 1489-ben csak 1/2 forint az adója (már nincs bérlője. II/4. k. 395, 409.). Ez év decemberében viszont már a Belső Külváros IV. negyedében adózik a 3.helyen (1 ort adó: 1/4 íl), ugyanitt lakik 1490-ben is (ekkori megjelölés szerint ez Benusch úr háza, aki a Belvárosban lakik), azonos adóval. (II/5. k. 7,30.) A további évek adatai sajnos hiányosak, csak azt tudjuk, hogy 1498-ban még élt (ekkor kevés téglát vesz a várostól) és 1505-ben már özvegyét említik. (II/5. k. 85, 173.) Elszegényedésére utalhat, hogy az 1495. évi adójegyzékben nem is szerepel neve. A másik egyidejűleg dolgozó mester Mihály (Michel czingiesser), akit 1488-1496 közötti években követhetünk az adóösszeírásokban. Az első három évben a Belvárosban a Sópiac táján lakik; valószínűleg saját házában, hisz az első két évben még viszonylag jelentős adót fizet (2 1/2 forint). Kezdetben még két bérlakója is volt. De 1489 decemberében már kevesebb az adója (5 ort: 1 V 4 íl), 1490-ben még csökken (1 fi), tehát helyzete romlott. (II/4. k. 393, 395, 407. II/5. k. 10, 21, 23.) Következő éveiről nem tudunk, az 1495. évi összeíráskor már másutt lakik (sógorával együtt) az Új utca közepe táján. Most is 1 fi adót fizet (II/5. k. 46.). A következő évben szőlőjét említik (Telekkönyv. Nr. 912.); talán ő az az ónöntő, aki borát ez évben a II. negy edben tárolja (II/5. k. 71.). — 1492-ben korábbi házát említik a haszonbérek felsorolásában, ezt már o Nem tudjuk, hogy az 1454. évi adójegyzékben özvegy Traismaurerné házában (Joachim háza mellett) név nélkül szereplő ónmíves egy másik személy, vagy ugyancsak Vencel (II/4. k. 18.4 solidus adóval)? A közelség miatt őt hisszük itt. 9 Az adójegyzékek összesített táblázatát lásd a II/4. k. előszavában. Házi J. itt az általános vagyonvesztést az 1441—1463 közötti, a III. Frigyesnek elzálogosított város gazdasági romlásának tulajdonítja. Ez főleg a 60-as évek elején szembetűnő és valóban 1466-tól javulás állt be. Mint példánkból látható, ez már nem segített mindenkin. Mollay K.: Első telekkönyv / Erstes Grundbuch (Sopron, 1993.) Nr. 22. szerint 1488-ban is ugyanezt a házat jelölik meg szomszédosként. —Keltezetlen végrendeletben felesége hagy rá szőlőt: II/6. 263. 73
