Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Katona Imre: A Bánk bán-rokonok Csapodon és környékén

Az Osl-ak — Kanizsaiak a birtok megszerzéséért A terület nagyrésze — tehát Bertrand 3 faluját kivéve — királyi birtok maradt, a soproni várispánság részeként. Teleki: A Hunyadiak kora Magyarországon c. könyvében azt állítja,

2

1 hogy Gyóró nevéből a szolgagyőri várispánság nevének második tagjára, a „győr-re" ismerhetünk. E szerint nemcsak Bertrand 3 faluja tartozott a szolgagyőri várispánsághoz, hanem még az ezen túl fekvő falvak és határaik is. Ezt erősíti az 1265. évi oklevélnek az a kitétele is, mely szerint Bertrand falvainak határai teljesen „szolgagyőrök". Ezzel szemben csak Bertrand 3 faluja volt „szolgagyőr", azaz a szolgagyőri várispánság tartozéka, más szomszédos falu, így Cirák és Dénesfa, maradtak a soproni várispánság kötelékében. Ezt bizonyítja az az 1272. évi oklevél, mely a Bertalan fiát, Dénest bepanaszoló székási erdőőröket arra a határjárásra marasztalja el, melyet „több soproni várjobbágy" eszközölt a nádor meghívására. Ugyancsak ezt bizonyítja, hogy Iván jobbágyai még akkor is királyi kötelékben élnek, amikor a 3 falu jobbágyait ez a jelző már régen nem illette meg. A XIII. század második felében, a XIV. század elején már a megye tekintélyes része az Osl, vagy a velük rokon családoké. Nemcsak a Rábaköz keleti-délkeleti részén található Osl-birtok, hanem Soprontól nyugatra-délnyugatra is. A három Család közül kettő — a későbbi Csapod és Pusztacsalád — körül is kialakul már a XIV. század elején egy Osl-birtoktömb, de az Iván körüli térség különböző indítékú birtokharcaira csak a királynak az az 1387. évi adománya tesz pontot, mellyel a Kanizsaiaknak adja és a kapuvári várhoz kapcsolja Ivánt és környékét. Ezzel kialakul az a hatalmas birtoktömb, mely a Kanizsaiaktól a Nádasdvakra, majd Nádasdy Ferenc kivégzése (1671) után a Draskovicsokra, illetve a Széchenyiekre és az Esterházyakra szállott, melynek határait a terület falvai mindmáig őrzik.

2

2 Nemcsak a falu birtoklásáért folyik kíméletlen harc a családtagok és a rokoncsaládok között, hanem a falu átalakításáért is. Ez ugyan nem az egyes rokoncsaládok között folyik, hanem a falu vívja fennmaradásáért hol a földesurakkal, hol velük szemben. Már 1257-ben Bertrand faluinak határai kiterjesztéséért folyamodik a királyhoz, hogy halászhasson és malomtartáshoz jusson. Különösen ez utóbbi volt számára fontos, hogy falvainak malomhoz jusson,

2

3 mely ekkor már nélkülözhetetlenné vált számára és utódainak. Ez egyben azt is mutatja, hogy a három Család — ha ekkor még nem is, de néhány évtized múlva — életformát váltott. Amit eddig írtunk, a középkor klasszikus forrásán, az okleveleken alapszik. Ezek többnyire birtokügyletekkel, adományokkal, cserékkel, egyezségekkel, örökösödési problémákkal foglalkoztak. A XV. században — ha nem is gyakran — már egyéb forrásokkal is találkozunk falvaink története után kutatva. így bukkantunk a Kanizsaiak sárvári uradalmának 1492. évi urbáriumára, mely a maga nemében egyedülálló forrása falvaink késő-középkori történetének.

2

4 Mint forrás nem olyan típusú, mint az oklevelek, következésképp olyan adatok is találhatók benne, melyeket az oklevelekben hiába keresnénk. Miután az urbáriumok közt Csapodé csak az egyik az uradalom falvai között, a csapodi tanulmányozásán kívül még a szomszéd falukéval f 1 gr. Teleki Jószef: Hunyadiakkora. Pest, 1863. 41—42. o. 2

2 Balics Lajos dr: A Cziráky és dénesfai Cziráky-család őseiről. Soproni Napló, 1899. nov. 10.. 13., 17., 20. — Néhány régi helynév (a három Család) Sopron c. napilap 1886. III. 6. és a köv. számok 2

3 A Nádasdyak egyik csapodi inscriptiojához, melyet 1661-től Ferenczy Péter vált magához, egy Baboton levő kétkerekű malom is tartozott, mely feltehetően ennek az adománynak köszönheti létrejöttét. 2

4 Az 1492-es urbárium elemzését ld. Mozgalmas évek Csapod történetéből SSz. 1993. 50—57. o. 52