Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Varga Imréné: „...öt évtizeden át támogatóm és pártfogóm voltál..." Két tudós ember, Házi Jenő és Csatkai Endre barátságának kialakulása levelezésük tükrében

10. Igen Tisztelt Főlevéltáros Űr! Sopron, 1931. márc. 29. Mivel nem akarom sok idejét elvenni, egy újabb ügyemben inkább írásban keresem fel, hogy mikor a közeli napokban kis füzetemet átadom, a dologra nézve már meghallhassam Ítéletét. Mindenek előtt az ügy diszkrét kezelését kérem. Vagy két-három hete Heimler főjegyző hivatott és előadta, hogy mivel tudomása szerint nekem kéziratban fekszik a soproni házak története, s mivel halandók vagyunk, neki érdekében s módjában állna e munkának kiadatása. Természetesen felvilágosítottam, hogy ilyen formában nem áll a dolog. Birtokomban van az 1686-os és az 171 l-es belvárosi házösszeírás, azonkívül Gamauf jegyzetei (1788—1830) a háztulajdonosokra nézve. Magam pedig 1740—84 a kezem ügyébe eső tanácsjegyzőkönyvi adatokat szedtem listába. Erre ő megjegyezte, hogy gondolkodjam a dolog kibővítésén, és részéről meg fogom találni a jóakaratú támogatást.

5 Nos én tényleg gondolkodtam a dolgon. Valamely munka vállalásánál mindig két dolgot mérlegelek: nem vágok-e más munkájába, s meg tudnám-e csinálni. Az elsőre nézve nincsenek különösebb aggályaim, ma tudomásom szerint senki nem gyűjt rendszeresen adatokat s Főlevéltáros úrról köztudomású, hogy 1540-en nem kíván túlhaladni. Ami a másik dolgot illeti, miután a tavaszi hónapjaim szabadok, azt rászánhatnám az anyaggyűjtésre, ha... Főlevéltáros úr a munkaprogrannnomat kivihetőnek találja, és megbízóim nem tekintik szűknek a magamra veendő feladatot. Én tudniillik egyelőre csak a házak számozásától, tehát 1788-tól fogva akarnék elindulni. Nem tudom, évről-évre szerkesztették e a telekkönyvet, vagy milyen a formája, de nem hiszem, hogy itt, ha az anyag hozzáférhető, nagyobb nehézségek lennének. Hogy 1788 előtt milyen az anyag, arról fogalmam sincs, mert még ilyen területen sohasem dolgoztam. 1676 elé azonban semmi körülmények között sem szeretnék menni. Már most ha a házszámozás lenne a kiinduló pont, akkor a birtokomban levő anyag még mindig elég tartalmas praemissát ad a legtöbb ház történetéhez. Nagyjából úgy gondoltam a kérdést, hogy bevezetésben a belvárosnak a mostani adatok szerint kialakítható történetét, az uccanevek fejlődését adnám, az egyes háznál először felsorolnám az esetleges irodalmat, Payr, Mihályi, Mohi, a tervrajzokat és képeket, iratokat, azután adnám a ház külsejének művészettopográfiai leírását és datálását, esetleg a belsőségeket is. és ahol megvan a megfelelő érzék, a berendezést. Erre következnének a régi tulajdonosok és az esetleges háztörténet. Az az érzésem, hogy a munka szép, és talán nem haladja túl szerény képességeimet sem. Ornamentikával sokat foglalkoztam az utóbbi időben, és otthonosnak érzem magamat az építészetben is. Meg kell említenem, hogy csak a belvárosról beszélek. Caesar ezredesékkel jó viszonyban vagyok. A dolgot említettem neki, mire azonnal rendelkezésemre bocsátották 1817 óta meglévő irataikat. Ezekből összeállítottam az idei húsvéti ? A kézirat, amire utal, kibővítve megjelent: Csatkai E. — Dercsényi D.: Sopron és környéke műemlékei, (társszerzőkkel) Bp., 1953. 445