Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Verő József: A nagycenki geofizikai obszervatórium: A geomágneses tér mérésének története
Mire való a geomágneses obszervatórium? Amikor meglehetősen ritkán látogatók érkeznek az obszervatóriumba, egyik legfontosabb kérdésük az, hogy mire való az egész, milyen céllal folynak ezek a vizsgálatok. Erre a kérdésre többféleképpen lehet válaszolni: fel lehet sorolni azokat a területeket, ahol a geomágneses tér változásai gondot okozhatnak, s ez a felsorolás egyes, az elektromágneses térre nagyon érzékeny eszközök (pl. chipek) gyártásától a távvezetékek, olajvezetékek, vasútvonalak korrózióján át egészen egyes lehetséges biológiai hatásokig terjed. Általában azonban ezek a hatások a sarkifény-övezetben, vagyis Európában a skandináv országokban sokkal jelentősebbek. Egyes egészen rendkívüli esetekben az energiaátviteli rendszerekben jöhetnek létre zavarok, pl. az Egyesült Államokban egyszer egy mágneses vihar hatására erőművek álltak le. és így több órás. nagy területre kiterjedő áramszünet keletkezett. Nem kizárt az sem, hogy az időjárás alakulásában van bizonyos szerepe a geomágneses tevékenység alakulásának. A fenti felsorolás bizonytalansága, az előforduló esetek kis száma (pl. az egyetlenegy energiaszolgáltatási zavar) jelzi azt, hogy nem valamiféle gyakori veszélyforrásról van szó, hanem ritkán előforduló, különlegességszámba menő, de néha nagy kárt okozó eseményekről. Ennek ellenére azonban a geomágnesség technikai hatásának vizsgálata az utóbbi időben egyre divatosabbá válik, de egyúttal szükségesebbé is, mert ahogyan érzékenyebbek lesznek a technikai berendezések, nagyobb a teljesítményük, úgy fokozódik sérülékenységük is. Erre jellemző példa az amerikai indítású Space Weather űridőjárás program ismertetéséből: hét kereskedelmi távközlési mesterséges hold esetében az 1989. március 13—14-i nagy geomágneses vihar alatt több kezelői beavatkozásra volt szükség, mint máskor egy teljes év alatt. Egyébként ez a vihar volt, amely az amerikai-kanadai elektromos energia-hálózat több órás kieséséhez vezetett, óriási károkat okozva az ottani nemzetgazdaságnak, s éppen ez az eset volt a Space Weather program kiváltója. A másik vizsgálódási szempont belsőbb ügy az előzőnél: nevezetesen a geofizikai kutatás eléggé széles körben használja a mágneses módszereket eltérő mágneses tulajdonságú kőzetek, pl. bizonyos ásványi anyagok, vasércek kimutatására, ma különösen a légi mágneses mérések formájában, de még ezeknél is elterjedtebbek az elektromágneses módszerek, amelyek szorosabban kötődnek a geomágneses obszervatóriumokhoz, mivel ezek a módszerek a tér változásait használják, s ezekkel kapcsolatban az obszervatóriumi mérések több információt adnak, akár arra vonatkozólag, hogy egy adott időpontban milyen volt az elektromágneses tevékenység, aminek szerepe lehet a mérések pontosságának meghatározásában, de még — az időjárás előrejelzéséhez némileg hasonlóan — prognózis is készíthető a geomágneses tevékenység várható szintjéről. Ilyen előrejelzéseket hosszú évek óta adunk egyes geofizikai kutatócsoportoknak, meglehetősen váltakozó sikerrel, 1995-ben például az előrejelzések nagyon jól beváltak, mivel kis naptevékenységű években a Nap 27 napos körülfordulása alatt alig mozdulnak el, vagy éppen szűnnek meg a Nap tevékeny területei. Végül a harmadik szempont a „tiszta", vagy majdnem tiszta tudományé. Ez alatt azt értem, hogy bizonyos űrkutatási feladatokat. így akár az ember űrrepülését is befolyásolhatja egy-egy nagyon erős napkitörés részecskefelhője. Másrészt földi, pontosabban földfelszíni körülmények között nem lehet olyan rendkívül híg anyagot létrehozni, mint a milyen a földi magnetoszférában. még inkább, mint amilyen annak környezetében, a napszélben található (néhány részecske köbcentiméterenként). Emiatt olyan fizikai jelenségek tanulmányozására van lehetőség geomágneses változások 440
