Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Szila Szabolcs: A magyar tudomány és a szellemi élet mártírjai a Sopron vidéki állásépítésen 1944–1945-ben
körzetébe eső Rábaszentmártonba (St. Martin an der Raab). Kistótlakra (WindischMinihof) is. Január 9-én Győrből 113 munkaszolgálatos érkezett Sopronba, őket leromlott állapotuk miatt a németek az erődítési munkákra nem vették át. A 13-i tiszti főorvosi jelentés szerint az eltetvesedett, „109 főből és 4 halottból álló zsidócsoport" tagjai közül „mintegy 20 elmezavart, kb. ugyanennyi végelgyengülésben szenved. 2 3" (Valószínűleg lengyel területről, Kassán át nyugatra irányított, leromlott és kimerült századok maradék állománya volt.) 19-én újabb munkaszolgálatos csoportok érkeztek. Az eredetileg Hatvanban felállított 107/321. kisegítő munkásszázadot a Steiner József Gőztéglagyár üzemen kívüli körkemencéjében helyezték el. 484 embere útközben erősen eltetvesedett, következményként Sopronban halálos megbetegedések fordultak elő. 2 4 A Komáromból Mauthausenbe, majd Gunskirchenbe menet közben a 101/334. kisegítő munkásszázaddal két napot töltött a soproni Steiner-téglagyárban Hegedűs Géza író. Itt vesztette a tífusztól életét Grätzer József, a magyar rejtvénykirály. A Sicc könyvek kitalálójaként ismerték, többek között a Színházi Élet terjedelmes rejtvényrovatát szerkesztette. A Budapesten a követségi „védettségtől" megfosztott munkaszolgálatosokból ezer fő Sopronon át december 2-án este gyalogmenetben ért Sopronbánfalvára. Az első éjszakát az SS parancsára ötvenes csoportokban a szabadban — fegyveres őrizettel a főtér sarába kényszerítve — töltötték. Másnap munkacsoportokra bontva, hat kilométeres — később napi útvonaluk volt — hegyi gyalogutat követően fakitermelésre, rönkszállításra és deszkakészítésre osztották be őket. Rövidesen megindult az árokásás. 1945 január közepén a tábornak már napi 8-10 halottja volt. 16-án a Malomhegy 7 utca 10. szám alatti Poropatich-féle hengermalomban végtagjai elfagyásától 43 évesen áldozatul esett Vándor (Venetianer) Sándor, a hazai kóruskultúra egyik kiválósága. Február 12-én Reiter László, az Amicus könyvkiadó alapítója, 49 éves grafikus és író, 22-én Jób Jenő 49 éves író következett az elhalt kényszermunkások sorában, akiket az ún. Kolostordomb oldalán ásott árokba temettek. 2'' Március 28-án Sopronbánfalván még építették a védővonalat. Kényszerrel kivonultatták az árokásástól mindinkább vonakodó polgári lakosságot is. Este a munkatábort felsorakoztatták, és a három és félszáznyi menetképes foglyot útnak indították a német birodalomba. A betegeket az SS-őrök kirendelt szekerekre rakatták, és a lábadozónak nevezett soproni téglagyárba szállították. A Birodalmi Védőállás „sopronbánfalvi erődszakaszának" négyhónapos építése 532 fogoly életébe került. 2 6 Sopron vidéktől délre a Niederdonau és a Steiermark erődvonal kapcsolódásánál Kőszegen dolgozott a legtöbb magyar kényszermunkás. Az állásépítés 1944 novemberében indult. Igen sok áldozatot követelt: a kőszegi munkatáborok emberveszteségét (a kőszegfalvi áldozatokkal együtt) az 1947-es exhumáláskor 2500ban adták meg. 2 7 November 28-án Kőszeg erdőgazdasága területén a németek (az Alsóerdő, Őzkúti védterület 2-es, 30-as tagjaiban) nagyobb számban dolgoztattak magyar zsidókat. Fát „Fegyvertelen álltak az aknamezőkön..." Dokumentumok a munkaszolgálat történetéhez. MIOK kiadása 1962. II. 670. o. 2 4 SL VI. 7/1944., Polgármesteri bizalmas 15/1945. 2S SL Sopronbánfalva halotti anyakönyv 1945/195. 2 6 SL XV. 53/945. Lakits-anyag. 2 7 Harsányi László: A kőszegi zsidók. Bp. 1974. 215., 220—221. o. 365
