Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Hárs József: Kőburkolattól aszfaltos útig
bánják, hogy saját gazdasági szempontjaikhoz az idegenforgaloméi és a műemlékvédeleméi is járulnak, de tönkretételüket jelentené, ha parkosítanák az egész felületet, elterelnék a forgalmat, elhelyeznék a piacot a közelükből. Mint legtöbb adót fizetők, igényt tartanak arra, hogy legalább megnézhessék, mi készül ellenük. Hamarosan elébük tárják a mérnöki hivatal terveit. Megnyugodva veszik tudomásul, hogy nein éri őket hátrány. Sőt. Talán még hasznot is húzhatnak belőle 7. 4. A városok fejlődésének korlátok közé szorítása országos témává lépett elő. Az 1937: VI. t. c. a városrendezésről nyilván tettekre sarkallta a soproniakat is. A kezdeményező — mint annyiszor — ismét a Soproni Városszépítő Egyesület. Ismeretségek révén segítséget kapott a fővárosi mérnöktársadalomtól. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1934. november 18-án helyet adott Bierbauer Virgil építész nagy tanulmányának, amely Sopron életének megszervezését vázolta fel 8. A szerzőt előzőleg a városszépítők hívták meg előadást tartani. Alihoz képest, hogy ekkor ismerkedett meg a témával és soproni kidolgozóival, jól látta meg a lényegét. A később Borbíróra magyarosított, s tudományában doktori címet elért szakértő néhány hónap múlva hosszú levélben ajánlja fel szolgálatait a város vezetőjének. Hat hónapon belül hajlandó lenne megtervezni a Várkerület egységes függőleges beépítési tervét, mert szükségesnek tartja a „csodálatos, hazánkban szinte egyedülálló" kép megmentését. Ezzel csatlakozna ahhoz a tervezethez, amelyet a vízszintes rendezésről a városi mérnöki hivatal vázolt fel. A javaslatot a középítési bizottság kapja meg, de sem energia, sem anyagi fedezet nincs a megvalósítására 9. Egyelőre „csupán" a közlekedés korszerűsítése van soron. A Csákányütés a Belvárosban c. tanulmány amúgy is erős ellenkezést váltott ki. A Bástya tér megelőlegezésére azonban nem várt helyről érkezett a „pozitív" válasz: égből hullott bombák vágtak rendet a középkort eltakaró üzletházak között 1 0. 5. A másik vitatéma a Tschurl-átjáró ügye. A GYSEV-állomástól a Széchenyi térig vezetett útvonalnak csak a Deák térig terjedő, s Király utcának nevezett szakasza volt alkalmas kocsiközlekedésre. Márpedig a kerteken át vezető gyalogút, a folytatás, bevonása a nagy forgalomba elemi érdeke volt az ottani kerttulajdonosoknak, s velük a társasházépítésre kész vállalkozóknak. S a kereskedőknek is. A fejlődést a Tschurl-ház torlaszolta el a Domonkos-templom és a Somogyi-ház között. A munkanélküliek foglalkoztatása érdekében is tenni kellett valamit. Pályázat alapján a házat 1938-ban lebontották 1 1. 6. A városi mérnöki hivatal pedig elkészítette a Várkerületre vonatkozó rendezési terveket. A csomag Hántó István műszaki tanácsosnak, a hivatal főnökének neve alatt szerepelt, de tulajdonképpen főmérnökének, a később Boronkaira magyarosított n A beadvány: Sit. (Soproni Levéltár) v. 67/932 sz. csomóban. 8 A közlöny LxVIII. kötetében 47—48. sz. 273—278. o. 9 Sit. Bierbauer négyoldalas levele 1935. ápr. 23. a polgármesterhez. 1 0 Hárs György: Csákányütés a Belvárosban. SSz. 1940, 94. 1 1 Kubinszky Mihály: Sopron építészete. In: Sopron és környéke. Korrajz és családi lexikon, 171. o.; Hárs József: Utcáink nevei az utóbbi százhúsz évben. SSz. 1990, 134—135. o. A bontást 1938-ban kezdték meg, a II. helyezett terve szerint. Sit. 4927/33 kgy./1938. V. sz. A Városi Egységes Párt 52 pontos javaslatának, amelyet a város fejlesztésére szánt, 2. pontja a Tschurl-ház lebontása, a 3. pont pedig a Bécs-Sopron-Győr- Budapesti autóút Sopronon keresztül vezető szakaszának elkészítése. 330
