Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Horváth Zoltán: Sopron szabad királyi város téglaégetője (1830-1893)

A tanács a harmadik kemence építésének engedélykérését a M. Kir. Udvari Kamaránál 1846. január 3-án azzal indokolta, hogy a városban növekszik az építkezési kedv, a tűzveszély ellen szilárd épületeket kell emelni és a város, valamint a magánosok kemencéiben égetett tégla mennyisége nem elegendő a jobbágyközségek és az éppen kárvallott vidéki lakosok téglaszükségleteinek kielégítésére. A szárítószín megépítéséről sem mondhatnak le, mert a szabad ég alatti égetés az időjárástól függ. Az építkezés költségeihez a választott község hozzájárul a város tulajdonából 1049 pft értékű tégla és cserép, valamint 1044 pft-ot kitevő tölgyfa és fuvarköltség kiszolgáltatásával. Az építkezés költségei „a tégla kelendősége mellett" hamarosan megtérülnek - írták. A költségvetés szerint a téglaégető kemence megépítése 2934 pftba. a szárítószín 3081 pft-ba kerülne, azaz összesen 6015 pft az előirányzott összeg. Az építkezés kivitelezésére tartott árlejtésen (limitáción) a városnak 782 pft-ot sikerült megtakarítania, tehát az összes költség 5233 pft-ot tett ki.

1

8 A tanácsnak a költségek megtérülését illetően igaza volt, mert a három kemence évi jövedelme elegendőnek bizonyult. A termelés növelése végett a tanács kiegészítette a téglaégető területét 1850ben és 1858-ban is.

1

9 1855-ben a városi téglaégető területe 13 hold (Joch) 188 négyszögöl volt.

2

0 1858-ban a munkások konyháját megnagyobbították és számukra további két szobát építettek. A munkások száma 20 volt.

2

1 Csak egy építkezésről tudunk a későbbiekben, amikor 1873-ban tetőcserép tárolására is alkalmas szárító szín készült.

2

2 2. A tanács a téglaégetők működtetésére téglamestert szerződtetett. így például Buchardt Jánossal 1846. december 15-én kötött megállapodást egy évi időtartamra. A város térítésmentesen engedte át a lakásokat Buchardtnak és munkásainak; a két régi kicsi és az új nagyobb kemencét, valamint az öt téglaszárító színt. A téglamester köteles a szerződés lejárta után az épületeket épségben visszaadni és évente 25 égetéssel mindenféle jóminőségű téglát készíteni. Ahhoz a város adja a tüzelőanyagot mégpedig minden égetéskor, a két kicsi égetőkemencébe 300 bécsi mázsa kőszenet és 40 mázsa kőszéndarát, viszont az új, az 1846-ban épült égetőkemencébe 400 mázsa kőszenet, mésszel való egyíittégetéskor 100 mérő mész után még ad 40 mázsa kőszenet, továbbá homokot, alágyújtósként keményfát és szalmát.

2

3 Közbevetve megjegyezzük, hogy a város a mésszel való égetést a téglamesternek előírta. A brennbergi szén szállításának fuvardíját árverés eredményeként fizette. így Tschanitz János 1885-ben 17 frt 35 krajcárt kapott 1 métermázsa szén szállításáért, a korábbi 19 frt 60 krajcár helyett.

2

4 A fentebb ismertetett szerződés szerint a téglamester fizetését téglaféleségekkénl készült 1000 db tégla után kapta, ez az összeg a munkások bérét is tartalmazta.

2

5 Resch Ferenc téglamesterrel három évre kötött szerződést a város 1857. január 2-án. Resch 1857-ben húsz égetés után 3539 pft-ot kapott, Kaspár József 1862/63 évben 17 égetés után 3284 frt-ot.

2

6 1

8 Uo. APOe. Fasc. XXV. Nr. 7178. A téglaégető kemence terve (1846). 1

9 Uo. Fasc. XXV. Nr. 8052. -1850., és Gemeinde Prot. 1858-58. 2

0 Uo. Häuser Grundbuch IX. kötet 218. 2

1 Uo. APOe. XXV. Nr. 11039. Hasenauer Ágost terve. 1857. december 31. 2

2 Uo. Fasc. XXV. Nr. 17539. - 1873. február 10. 2

3 Uo. Fasc. XXV. Nr. 7178. 1 bécsi mázsa - 56 kg, 1 mérő = 62 liter 24 Sopron szab. kir. város polgármesterének jelentése 1885. 31. o. 2

5 SVL. APOe. Fasc. XXV. Nr. 7178. - 1846. december 15. A falazótégla 1000 darabja után 2 pft 30 krajcárt kapott, a tetőcserép előállításáért 4 pft 06 krajcárt; kicsi burkolótégláért 2 pft 30 krajcárt; üreges tégláért 8 pft 48 krajcárt; nagy- és kicsi párkánytégláért 10 pft 24 krajcárt, ill. 2 pft 24 krajcárt. 2

6 Uo. Fasc. XXV. Nr. 10647", és Ziegelrechnung 1862/63. L: 29 285