Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Környei Attila: Adatok Széchenyi István szerepléséhez a soproni megyegyűléseken

Környei Attila Adatok gróf Széchenyi István Sopron megyei szerepléséhez Az alábbiakban Viszota Gyula módszerét követve — ki a megyegyűlések jegyzőkönyveiből gyűjtötte ki a legnagyobb magyar megyebéli ügyeit —, néhány eddig nem idézett, vagy hibásan idézeti adattal egészítjük ki a soproni Széchenyi-kutatások ide vonatkozó adatait.

1 Abban is Viszota módszerét óhajtjuk követni, hogy az így föllelt kiegészítő adatokat, adalékokat nem fogjuk földolgozni, a történetírás számára kiaknázni, hanem azokat mintegy forrásul kínáljuk föl a további Széchenyi-kutatások számára. 1. Adataink első köre gróf Széchenyi Istv ánra mint megyebeli birtokos nemesre, helyesebben az ő megyebeli birtokaira vonatkozik. A Széchenyi-falvakat érintő számos közgyűlési ügy között néhány olyan is akad, amelyben a gróf személyesen is érdekelt volt, vagy amelyben személyesen járt el. a.) Az első ilyen ügy az 1816. január 12-i megyei közgyűlésen nem említi ugyan gróf Széchenyi István nevét, de igenis személyesen érinti őt. „Nagy Méltóságú Gróff Széchenyi Ferentz. Eő Exellentiája által az. Jószágaiban rendelt három Majorátusrul Eő Felségének mostani uralkodó I ső Ferentz királynak Parisbul 7.7.815. költ kegyelmes királyi consensussa minden ellentmondás nélkül kihirdettetett."

2 b.) Viszota témánk szempontjából alapvető munkájában

3 első ilyen gazdasági ügyként említi 1821-ből gróf Széchényi Pál és István kérelmét: birtokaikon a vadászati tilalmi területek újbóli kitűzését, voltaképpen: megnagyobbítását. Elkerülte a figyelmét, hogy az ügynek előzménye is volt. Gróf Széchényi Pál már 1816 áprilisában kérte lövői és újkéri birtokára a vadászati tilalmi terület fölülvizsgálatát és ehhez csatlakozik Széchenyi István kérelme Nagycenk. Kiscenk. Boz, Hidegség, Hegykő határában a vadászati tilalmi terület megállapítására, minthogy ezen birtokrészeken a tilalmi terület 258 holddal kisebb, mint a többi Széchenyi birtokon. A két „újbirtokos" gróf kérelme elég nyomatékkal bírhatott a megyegyűlés és a tisztségviselők előtt, mert az ügy intézésére rendelt küldöttség vezetője már 1817. december l-jén jelentette a közgyűlésnek, hogy gróf Széchenyi István jószágain a tilalmi táblákat fölállítják.

4 c.) Ugyancsak 1817-ben szerepelt a megyei közgyűlés előtt a gróf Széchenyi István által tartott cenki úriszék egyik ügye. Ez az úriszék elmarasztalta az adós Semadam Antal cenki asztalosmestert és elrendelte a hitelezők (Árvay Ferenc és Schmidbauer György) árverés útján való kielégítését. Az alperes panasza nyomán az udvari kancellária leírt a végrehajtás halasztása érdekében. A megyegyűlés tárgyalásán Molnár Lajos megyei tiszti főügyész az úriszék eljárását törvényesnek minősítette. A megyegyűlés határozata értelmében Semadam csak hitelezői jó szívére apellálhat, s „a Tek. Cancellaria meg fog kérettetni, hogy az illyes törvénytelen kéréseket annál inkább 1 Főképpen Viszota Gyula, Östör József és Csatkai munkái. Vö. Szentkirályi Elemér: Kalauz Széchenyi István megismeréséhez, Bp. 1987. és a Soproni Szemle (a továbbiakban SSz.) 1939—1943. évfolyamait. ~ Soproni Levéltár, a megyegyűlések jegyzökönyvei 387/1816. — A továbbiakban csak az ügyszámot és az évszámot közöljük. 3 Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István és Sopron vármegye, Bp. 1902. Budapesti Szemle. 4 862., 1479., 2396/1816. és 553., 2064/1817. — A küldöttség vezetője és tagjai: Konkoly László járási főszolgabíró. Molnár Lajos megyei tiszti főügyész, Vagner Mihály megyei földmérő. 273