Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Dávidházy István: A soproni posztósok céhének festőműhelyei

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy megtelepedésük óta a soproni posztósoknak négy festőműhelyük volt. A Lackner-majori, amihez meg kell jegyezni, hogy a topográfiai adottságokat is figyelembe véve az valószínűleg 1625 és 1670 között is a posztóscéh használatában volt. A második műhely meglétére a már említett felségfolyamodványból következtethetünk. A Rózsa utcai helyszínre vonatkozó adatok még további bizonyításra szorulnak. Legteljesebb a rövidéletű Balfi utcai festődének a dokumentációja. Negyedikként a tómalmi műhelyt kell megemlíteni, amelyben a szerző személyes emlékei szerint a Krausz Károly cég, az utolsó soproni posztós, 1945ig laza gyapjút színezett. A posztóscéh által a városi kamarának fizetett festödebér (1681—1733): Év Forint Solidus Dénár Év Forint Dénár 1681 50 2 15 1698 10 33 1682 1699 9 28 1683 15 20 1700 11 48 1684 n. a. 1701 n. a. 1685 11 2 15 1702 9 58 1686 15 1703 n. a. 1687 11 2 1704 5 95 1688 12 4 1705 5 28 1689 . 11 2 1706 5 28 1690 n. a. 1707 4 80 1691 15 5 1708 n. a. 1692 14 2 1709 6 35 1693 12 6 9 1710 5 35 1694 13 7 6 1711 8 57 1695 13 1712 8 17 1696 12 1 15 1713 5 99 1697 n. a. 1714 1715 1716 1733 6 4 4 40 22 50 A kamarai számadásokat 1697-ig a fontrendszer alapján vezették (1 forint = 8 solidus, 1 solidus = 30 dénár). 1697-től 1 forint = 100 dénár. * * * 249