Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Szilárdfy Zoltán: Dorffmeister István: „Sponsa Spiritus Sancti" képe a balfi fürdőkápolnában

emlékeztet a fürdőkápolna Dorffmeistertől származó Mária-képére.

3 Eddigi kutatásaim során a hazai emlékanyagban a balfihoz hasonló ábrázolást Simontornyán, az egykori ferences templom szentélyének falán találtam, díszesen faragott barokk keretben. (2. kép) E XVIII. század első feléből származó igen kvalitásos olajfestményen Szűz Mária félprofilos alakja balkezével szívére szorítja a Szentlélek galambját, kinek csőrében a jegyességre utaló gyűrű van. Kivételesnek számít a téma szobrászati megoldása, amint a nagyszombati (Trnava) Szent Miklós-dóm plébániaépületének homlokzati fülkéjében látható. A XVIII. század derekára datálható Immaculata kőszobrán a Szentlélek sugárkoszorúban simul a szeplőtelen Szűz keblére. A magyar barokk Mária-ikonográfia egyik kiemelkedő alkotása a tatai kapucinus templom mellékoltár-képe, amelynek alkotóját Garas Klára Gianbettino Cignaroli (1706—1770) személyében ismerte fel.

4 Az 1760-as években készült oltárkép sokrétű tematikáját Immaculata címen határozták meg, de ha tüzetesebben vizsgáljuk a szinte hideg hatású tiszta kékekben pompázó kompozíciót, akkor az ikonográfiái típus konkrét megnevezése a Sponsa Spiritus Sancti kellene, hogy legyen. (3. kép) Voltaképpen az Apokalipszis kozmikus motívumai közepette a sátántipró szeplőtelen Szűz isteni eljegy zését mutatja be, amint a Szentlélek galambja karikagyűrűvel foglalja le magának Máriát, amint balkezének gyűrűsujjára húzza rá azt. Boldog Crescentia (1682—1744) kaufbeureni klarissza apáca misztikus vízióiban a Szentlélek fehér ruhába öltözött fénylő ifjúként jelent meg. Már 1728-ban a kolostor elöljárósága képet festetett a szentéletű nővér útmutatásai alapján. Az újszerű ábrázolás sikerét bizonyítják a téma rohamosan terjedő másolatai, melyeket rézmetszetekkel népszerűsítettek.

5 Mater Crescentia halála után a szokatlannak ható Szentlélek-ábrázolás ellenzőinek tiltakozása hivatalos formát öltött XIV. Benedek pápa 1745. október l-jén kelt, az augsburgi püspökhöz intézett levelében. (4. kép) Különösen jelentős Matthäus Günther (1705—1788) 1748-ban készült mennyezetfreskója a Kaufbeuren melletti Altdorf plébániatemplomának kórusán. Ezen a nagyszabású munkán a Szentháromság udvari ceremónia keretében fogadja Máriát a mennyekbe. Itt a Szentlélek Úristen fejedelmi öltözetben égi vőlegényként lép örök menyasszonya elé.

6 Günther monumentális alkotását két jeles augsburgi grafikus: Johann Gottfried Heid (1711—1776) és Johann Dániel Herz (1693—1754) egy igényes rézmetszetű lapon örökítette meg. (5. kép) Nyilván e kitűnő grafikai lap, mely a pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeiben is megvan, mintaképül szolgált annak a névszerint még ismeretlen magyarországi mesternek, aki éppen a vitákkal terhes kritikus években festhette művét, ugyanis a restaurátori vizsgálatok a Mária felé galamb képében repülő Szentlélek alatt — a művész korábbi kompozícióját tükröző ifjú alakjában — a harmadik isteni Személyt vélik felismerni.

7 A Szentlélek Úristen lányos arcú fiatalemberként való ábrázolása korunk szakkutatóit is úgy megtévesztette, hogy a királyhelmeci (Královsky Chlmec) Aurenhammer i. m.: 34. kép. 4 Garas Klára: Les Oeuvres de Gianblettino Cignaroli et de Pietro Rotari en Hongrie, in: Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 39, 1972. 142—143. 5 Matthäus Günther 1705—1788. (Katalógus) München, 1988. 222—223, 350—351, 10. kép. 6 Kovács Zoltán: MAIESTAS TRINITATIS IN SPECIE HOMINIS, Ikonográfia, ikonológia, dogmatörténet. (Szakdolgozat ELTE Művészettörténeti Tanszék) Bp., 1990. 91—96. A Magyar Nemzeti Galéria Ltsz. : L. 5.089. jelzetű 184 x 113,5 cm méretű, vászonra festett olajképét Eisenmayer Tiborné restaurálja. Az adalékokat neki köszönöm. 208