Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Galavics Géza: A soproni „Esterházy-Madonna"
rendezték be. Esterházy Pál Antal katonai pályára lépett, s már a következő évben a török hadszíntérre vonult, ahol három évet töltött. Ezt követően — saját huszárregimentje élén —vett részt 1741—XI között az osztrák örökösödési háborúban, s legmagasabb katonai rangját, a tábornagyi rangot 1758-ban, a poroszok elleni hétéves háborúban nyerte el. Valójában csak a háborúk szünetében foghatott hozzá környezete modernizálásához, illetve azután, hogy visszatért Nápolyból, ahol 1750—53 között Mária Terézia követeként tartózkodott. 3 Esterházy Pál Antal mecénási tevékenységével a művészettörténetírás szinte alig foglalkozott, talán mert alakját erősen elhomályosította öccsének és örökösének, Esterházy Fényes Miklósnak személyisége. Még fiatalon, az 1730-as évek második felében újjáépíti a köpcsényi kastélyt, majd 1745—51 között Anton Martinellivel átépítteti a bécsi Esterházy-palotát, 1749 táján hozzáfog a kismartoni kastélykert divatos franciakertté alakításához, s ehhez terveket készíttet a kor vezető kerttervezőjével, a Schönbrunnban is foglalkoztatott Louis Gervais-vel 4. Ebbe a sorba illeszthető a soproni palota megvásárlása és átépítése is. Valamennyi építkezésének közös jellemzője, hogy általuk korszerűsíti, a XVIII. század közepének megváltozott ízléséhez és felfogásához igazítja az örökölt épületeket. Mecénási tevékenységében azonban kitapintható egy másik, ezzel párhuzamos tendencia is, az archaizáló mecénási megnyilvánulásoké. Ezt az motiválta, hogy úgy lett apja, nagybátyja, nagyapja örököse az Esterházy család híre, rangja, vagyona megőrzésében és gyarapításában, hogy nem volt módja „e tevékenység" formáit tőlük elsajátítani, a családi tradíció elemeit tőlük első kézből átvenni. S mert ez benne hiányérzetet keltett, ezért mecénási gesztusokkal tudatosan visszanyúlt hozzájuk, pontosabban — s ez első pillanatra tán meglepő — nem apjához és nagybátyjához (akiket még ismert), hanem nagyapjához, Pál nádorhoz. Szándéka egyértelmű volt. Megteremteni — legalább műalkotások révén — közte és nagyapja közt egy olyan személyes és közvetlen kapcsolatot, kontinuitást, amelyet a sors tőle megtagadott. Döntése, hogy nem apja, s nem is Mihály nagybátyja alakjához nyúlt vissza, hanem nagyapjáéhoz, jól érthető. Nemcsak azért, mert Pál nádor neve, rangja, vagyonszerző Esterházy Pál Antal életéhez lásd Esterházy János i. ra. II. 122—124. o., és Jakob Michael Perschy:Die Fürsten Esterházy — Zwölf kurzgefasste Lebensbilder. In: Die Fürsten Esterházy. Magnaten, Diplomaten & Mäzene. Eisenstadt, Schloss Esterházy 1995. Ausstellungskat. Red. J. Perschy, H. Prickler. 51—52. o. 4 Amíg Pál Antal és öccse gyermekek voltak, gyámjuk Erdődy György és anyjuk Gilleis Mária Octavia folytatta az apjuk, Esterházy József által megkezdett építkezéseket. Ezek közül legjelentősebb az 1720-ban Anton Erhard Martinellinek adott megbízás volt a siittöri, a későbbi eszterházai kastély kiépítésére. Ezt azért is befejezni kívánták, hogy mire „Miklóska" felnő, a kastély készen álljon. Hasonlóképpen a romos köpcsényi kastély helyreállítását is így kezdték el az 1720-as évek végén. Nagykorúvá válva mindketten folytatták a megkezdett építkezéseket. Csak amíg Pál Antal racionális gazdálkodást folytatott, addig Miklós oly „pompakedvelő" módon élt, s akkora kölcsönöket vett fel, hogy bátyjának kellett közbelépnie, mert birtokai is veszélybe kerültek. Lásd erről Valkó Arisztid:Újabb adatok a fertődi (eszterházai) kastély építéstörténetéhez. Ars Hungarica 1982. 75— 84. o. A köpcsényi építkezésekről Koppány Tibor: Adatok a magyarországi barokk kastélyépítés kezdeteihez:a köpcsényi kastély. Építés- és Építészettudomány XVII. (1985) 143—147. o. A bécsi Esterházy palota átépítéséről Perger. Richard: Das Palais Esterházy in der Wallnerstraße zu Wien. Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte, Bd. 27. Wien 1994. 33—35. o. A kismartoni kastélykert átalakításáról legújabban Hajós, Géza: Der Schlosspark von Eisenstadt — Bemerkungen zur kunsthistorischen Bedeutung und zu denkmalpflegerischen Problemen. Gartenkunst 1990.99—108. o. a régebbi magyar irodalommal is, továbbá Franz Prost, in: Die Fürsten Esterházy... Kiállításkatalógus i. m. Kat. XXIV/4. 1—2., s mindkettő közli L.Gervais-nek az Országos Levéltárban őrzött (T2/1515) tervrajzát is. 190
