Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Garas Klára: A soproni Edlinger ház és Gregorio Guglielmi

volt.

2

1 A mesterrel valószínűleg nein került közvetlen kapcsolatba, de bizonyára ismerte nevezetes bécsi műveit, és soproni letelepedését követően (1762) látta az Edlinger-ház mennyezetképeit is. Dorffmeisternek tualjdonították régebben azt a mennyezetképet is. amely mindmáig a soproni Zichy-Meskó palota (Kolostor u. 11.) dísztermében látható. A gazdagon festett architektonikus keretbe foglalt festmény azonban kétségtelenül korábban készült, mintsem Dorffmeister Sopronban működött, s jelentősebb művészi kvalitást mutat, mint a dunántúli mester alkotásai. Stílussajátságai alapján leginkább Daniel Grannal (1694—1757) hozható kapcsolatba.

2

2 Sopron barokk műemlékei közül minden bizonnyal a Zichy-Meskó palotánál találkozunk a legtöbb olyan megoldással és részlettel, amely azután a leírásokból következtetve az egykori Edlinger-háznál is szerepelt. Lépcsőházát ugyanúgy fali fülkék díszítették ma is létező monumentális fülkeszobrokkal, a lépcsőfeljáró korlátján ugyancsak ülő, meztelen gyermekfigurák foglaltak helyet, a terem mennyezetét freskó ékesítette,

2

3 s hasonló lehetett gazdag berendezése is. Elképzelhető természetesen a közvetlen inspiráció, a helyi mintakép döntő hatása, de visszavezethetjük az egy ezéseket arra is, hogy mindkét épületnél bécsi mesterek működtek közre, akik a bécsi palotaépítkezések megoldásához, motívumkincséhez igazodtak. Keletkezése idején a Kolostor utcai Meskó ház a bécsi Bartalotti grófnő, — Meskó báró felesége — nevén szerepelt a soproni telekkönyvben (1734). Az a dekorációs stílus, amely a Zichy-Meskó palotát, vagy a mintegy húsz esztendővel később épült Edlinger-házat jellemezte, lényegében a XVIII. század közepéig volt domináló. A század második felében a belső díszítésben mindinkább tért hódít a festett falkárpit, s a spaliert utánzó falfestés, ornamentális keretbe foglalt, többnyire metszetek alapján készült idilli-irodalmi témájú falképekkel — monumentális mennyezetképek nélkül. Többnyire ilyen fajta dekorációk maradtak fenn, s kerültek napvilágra az újabb feltárások nyomán a XVIII. századi soproni polgárházakban, a Fabricius- és Gambrinus-házban az Új utca 18. alatti házban stb.

24 Talán reménykedhetünk abban, hogy a korábbi művészeti periódus kiemelkedő alkotásának, az Edlinger-ház Guglielmi- freskóinak is sikerül még egy esetleges feltárás során legalább részleteiben nyomára bukkanni. 91 , 1757. decemberében Dorffmeister István szerepel azon a feljegyzésen, amely a bécsi akadémia néhány növendéke számára a kardviselés engedélyezését kérelmezi (Lista derjenigen Scholaren der K. K. Academie der Maler, Bildhauer und Bau Kunst, welche von 1 April bis letzten Decembris 1757 um Erlaubnis angehalten den Degen zu tragen. Wien, Akademie der Künste, Verwaltungsakten, fol. 136.) Dorffmeister 1797. május 17-én kelt végrendeletében különben szó esik műalkotásokról („...durch Kunstverständige gewissenhaft zu schätzenden Kunststücken,..."). Fiai közül leginkább az 1778-ban született Vinzenz Andreas Josef lehetett az, aki 1792-ben a Guglielmi rajz hátoldalára rajzolgatott. Festőnek készült, 1798-ban Sopronban „Mahlergesell"-ként kért útlevelet. Lásd még: Csatkai E.: Dorfmeister István festő fiai. Művészettörténeti Értesítő, IX (1961.) 40. A Zichy—Meskó palota mennyezetképének meghatározásához v. ö. K. Garas: Neue Bücher über den Barock, in Acta Históriáé Artium XXV (1979) 319. E. Knab Daniel Gran kötete kapcsán. 2

3 Csatkai—Dercsényi 1956 (ld. 13.jegyzet) 215. A lépcsőház kőkorlátját a lépcsőfeljárót díszítő —esetenként lámpást, vázát tartó — puttók az osztrák barokk népszerű dekorációs motívumkincséhez tartoznak. Megtalálhatók a Sopron melletti Nagycenk Széchenyi kastélyában is. A régi katélyépülethez tartozó részlet a leírásokból következtetve nagyon hasonlít az egykori Edlinger ház puttós lépcsőkorlátjához. 2

4 Askercz É.: Polgári otthonok a 17—18. századi Sopronban. Arrabona 1979. 89.; Somorjay S.: 18. századi festett szobabelsők- kutatási feladatok. Művészettörténeti Értesítő XXXVII (1988) 212. 182