Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Garas Klára: A soproni Edlinger ház és Gregorio Guglielmi

népszerű megoldásaihoz igazodott. Mindenesetre Dorffmeister művének bizonyult az a korábban ugyancsak Kleedorfernek tulajdonított mennyezetkép is, amely a Vas megyei Kenyeri templomának szentélykupoláját díszíti. A festményen az ászárihoz hasonló Szentháromság ábrázolás látható; a jelzet tanúsága szerint a kenyeri mennyezet- és falképeket Dorffmeister festette 1779-ben.

1

9 Kleedorfer Mátyásról eddig semmi közelebbit nem sikerült feltárni, az azonban bizonyosnak látszik, hogy ha volt is köze a győri kerti ház eleven, rokokó szellemű festményéhez, feltehetően idegen mintakép nyomán, másolóként dolgozhatott. A mintakép feltevésünk szerint a soproni Edlinger kerti ház Guglielmi freskója lehetett, az 1766. évi leírásban említett Négy évszak ábrázolása. Alátámasztja ezt az elgondolást az a kétségtelen hasonlóság, amely a győri mennyezetkép 1932-ben közzétett fotójának stílusa, alakjai és Gregorio Guglielmi ismert művei közt mutatkozik. Gondolunk itt többek közt olyan feltűnő egyezésekre, mint pl. a Tél győri megszemélyesítőjének és a bécsi egyetemi freskó vázlatán (Torontó, Art Gallery) látható sapkás öregnek a hasonlósága; szinte mintha ugyanarról a modellről készültek volna. A rokokó előadásmód, a jellegzetes típusok, sajátos kerekded formák feltűnő egyezése mellett azt is tekintetbe kell vennünk, hogy az ilyenfajta festett kerti ház polgári környezetben viszonylag ritka volt a XVIII. századi Magyarországon, s az esetleges összefüggések mellett szól az ábrázolt téma egybeesése is. A jelesebb művek utánzása, a kompozíciók átvétele, ismétlése gyakori jelenség e korban, s számtalan példáját ismerjük Magyarországon is. A győri kerti pavilion, s az egykor feltehetően hozzátartozó lakóház építtetőjéről, tulajdonosáról nem sikerült közelebbit megállapítani, így az esetleges konkrét összefüggések is homályban maradnak. A kulturális és művészeti kapcsolatok a két város, Sopron és Győr között mindenesetre igen szorosak voltak, elég ha itt példaként Schaller István vagy Dorffmeister István festők győri és soproni tevékenységére utalunk. A soproni Edlinger-ház híres Guglielmi freskója inspirációul, mintaképül szolgálhatott más, adott esetben győri festő munkájához is. Guglielmi hatására, a soproni Dorffmeister művészcsaláddal való kapcsolatára utal egy eddig figyelemre nem méltatott további mozzanat, a mester egy újabban közzétett rajzának felirata is. A bécsi egyetemi aula mennyezetképéhez készült rajzvázlaton (Bécs, Histor. Museum) különböző odavetett skiccek mellett a hátoldalon „P V Dorffmeister den l

e

n November 1792" feljegyzés olvasható.

2

0 A gyerekes tollpróbálkozások — ház, kutya, szerszám, paletta stb. odavetett rajza, s az írás — is fiatalkorú firkálására utalnak. A név és dátum alapján leginkább Dorffmeister István valamelyik festőnek készülő fiára, esetleg az 1778-ban született Dorffmeister Vincére gondolhatunk. (9—10. kép) A Guglielmi-rajzot a Négy fakultás ábrázolásának korai terv változatával a Dorffmeister-fiú feltehetően úgy kapta kezébe és úgy használhatta hátoldalát rajzolgatáshoz, ha az abban az időben apja, Dorffmeister István birtokában volt. Dorffmeister is, mint korának számos festője gyűjtött és őrzött tulajdonában metszeteket, rajzokat, képeket, s érdeklődése a Sopronban is tevékenykedő Guglielmi iránt természetesnek látszik. Abban az időben, amikor Guglielmi Sopronban dolgozott, az 1729 körül született Dorffmeister még a bécsi művészeti akadémia növendéke 1

9 Küliár F.: Barokk és rokokó a Kemenesalján, Kemenesalja 1922. 9. szám: Garas K: Magyaroszági festészet a 18. százabab. Budapest, 1955. 106, 226; Genthon I.: Magyarország művészeti emlékei. Budapest, 1955. 17, 155. Wien, Historisches Museum der Stadt Wien, Inv.-Nr . 114810, toll és kréta, 31. 5x37.5 cm. V. ö. S. von Langen (ld. 2 jegyzet) 141. 180