Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Nováki Gyula: Kuruckori erőd Sopronbánfalva felett

Sánchegy kis erődjének régi neve, a „Blockhaus", amit Bella említett, nyílván az 1706 első felében ott létesített kis erődben állt egykori, fából emelt épület emlékét jelenti.

3

8 A Sánchegy kis erődjéhez csatlakozó hosszú sánc részben az út lezárását jelentette, de egyúttal mögötte a védők védett helyen történő mozgását is biztosította. Ugy anilyent említ a Ritter-krónika a Leonhardsberg redutájával, a város elővédművével kapcsolatban, amelyet mély árok kötött össze a külső várfallal és ebben, mint azt a krónika is említi, a város védői védett helyen tudták azt megközelíteni. Az elővédművek a XVII—XIX. századi erődökre jellemzőek. Magyarországon erre Komárom kiterjedt erődrendszere a legjobb példa, amelynek építése 1870-ig tartott. De a kurucok által Nyergesújfalun, ugyancsak 1706-ban épített nagy sáncvárnál is látunk egy romboid alaprajzú elővédművet, amelyet sánc és árok kötött össze a vármaggal.

39 Burgenlandból Felsőőr (Oberwart) mellől említhetek egy hasonlónak a nyomát, az ún. „Kruzzengraben"-t, ahol 300 méter hosszú mesterséges árok végében van egy kiemelkedő négyszögletes parcella, árokkal körülvéve. Úgy tűnik, ez már nem az eredeti formáját mutatja és rá vonatkozó történeti adatot sem ismerünk,

4

0 a neve és jellege alapján azonban ezt is a kuruckorba valószínűsíthetjük. A sáncokat és redutokat az egykorú források igen gyakran említik, de kevés adatot közölnek róluk. A Balf és Sopron közötti sáncra Ritter krónikája szerint a kurucok időnként „rálovagoltak",

4

1 Bezerédv Imre pedig 1708. március 21-i levelében ugyanezt két kopja magasságúnak mondja, amelyre egyszerűen rálovagoltak.

42 Bercsényi Miklós 1706. augusztus 12-én portyázókat küldött ki a Fertőtől északra lévő sáncok kikémlelésére, akik ott védőket nem találtak és embermagasságúnak becsülték, amelyen a lovasok átugrathatnak.

4

3 Ez a sánc földtöltésből állt, előtte padkával és árokkal, utóbbiban cölöpsor (paliszád) volt.

4

4 A kurucok betöréseit nem mindenhol sánccal akarták megakadályozni, mert Ritter szerint az erdőben torlaszokat is emeltek.

4

5 Ez bizonyára utakat elzáró, fatörzsekből álló torlaszokat jelentett. Mint érdekességet említeni meg, hogy 1707. március 8-án, amikor a császáriak a „Krautäcker"-en tábort építettek, a bejárat elé ún. spanyol lov asokat (fából készült torlasz) helyeztek el, ezzel akadályozták meg, hogy a kurucok a táborba betörhessenek.

4

6 Amilyen gyorsan és viszonylag egyszerűen fel lehetett építeni a sáncokat és redutokat földből és fából, ugyanolyan könnyen el is lehetett azokat bontani. Sokszor említik az egykorú levelezésekben, hogy a kurucok áttörvén a léniákon, azokat gyakran igyekeztek „lerontani". Csak néhány példát említek. 1706. augusztus 4-én Bercsényi Miklós levele szerint Nezsider és Pándorfalu (Parndorf) között a sánc „levonását" tervezte úgy, hogy 2-3000 lovassal és 100 kocsi hajdúval megy a léniához, és visznek 38 ' Kerek 100 évvel később a Napóleon elleni háborúval kapcsolatban Észak-Olaszországban, Villach közelében, is épített az osztrák hadsereg ágyaikkal felszerelt „Blockhaus"-okból álló erődrendszert, ahol egyébként előretolt elővédmüvet is építettek (Die Vertheidigung der Blockhäuser Malborghet und Predil im Jahr 1809. Sonderabdruck aus den „Mittheilungen über Gegenstände des Artillerie u. Genie-Wesens" 1901. 1. Heft, Wien. 3

9 Gerő i. m. 413. Nyergesújfalu erődjének légifelvétele a 425. oldalon. 4

0 Meyer, Wolfgang: Der „Kuruzzengraben" in Oberwart. In: Die Oberwart (Red.: Triber, Ladislaus). Oberwart, 1977, 181—182.— Uő.: Die burgenländischen Wehrbauten 61. 4

1 Ritter's Chronik 126. 4

2 Bánkuti i. m. 341. 4

3 Archívum Rákóczianum I. oszt. V. 207. 4

4 Mühlhofer i. m. 195. 4

5 Ritter's Chronik 123. 4

6 Uo. 134. 146