Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Nováki Gyula: Kuruckori erőd Sopronbánfalva felett
A lénia ezzel megnyílt és Bezerédy augusztus 20-án már Bécsig portyázott. Ezek a gyors hadműveletek szeptemberben is folytatódtak, amikoris Fraknónál törték át a védvonalat és Badenig törtek előre. Bezerédy a Fertőtől északra eső lénián is átkelt és a sáncot széthányatta. A császáriak igyekeztek azokat kijavítani, de a kurucok ebben megakadályozták őket. Ezek a gyors portyázások azonban nem jelentettek tartós eredményeket. A császáriak ismét tartották a léniát, tért hódítottak Nyugat-Magyarországon, a Sopron környéki falvakban „elsáncolták" magukat. Hogy ez pontosan mit jelent, nem tudjuk, talán csak egyszerű táborfelállítást, vagy a falvakban történt elszállásolást. Ennek ellenére a kurucok továbbra is gyakran megjelentek gyors portyázás keretében a közeli ausztriai falvakban, sok kárt téve a falvakban és a földeken. De a kortárs krónikás hozzáteszi, hogy ugyanezt tették a császári katonák is a magyarországi oldalon. 1707 elején folytatódtak a kuruc portyázások. Március 8-án újabb császári csapatok jöttek Sopron mellé. Táborukat a „Krautäcker ,,3 0-en verték fel. A sok eső miatt hamarosan áthelyezték a „Spitalwiese"-re, de végül az sem volt megfelelő erre a célra és beszállásolták magukat a városba. Március 18-án az Erdélyből visszavonuló Rabutin nagy serege vonult el Sopron mellett, de egyenesen Bécsbe tartottak, ahova két nap múlva el is értek. 1707 nyara is sok kuruc portyázással telt el, gyakran áttörtek a lénián, többször egészen Bécsig hatoltak. 3 1 Sopron ostromával azonban nem kísérleteztek, az itt állomásozó erős császári hadsereg ezt megakadályozta. Néha itt is összecsaptak velük. Augusztus 15-én csellel kicsalták a város védőit, de azok végül is elűzték a kurucokat. 3 2 Október 2-án ugyancsak csellel csalták ki a császáriakat, akik jelentős erőkkel üldözték őket Keresztúrig (Deutschkreutz). Itt azonban lesben álló nagyobb gyalogos kuruc sereg — mint a Ritter-krónika írja — „Talpatschen" — fogadta őket és Keresztúr (Deutschkreutz) valamint Harka között nagy harc alakult ki. Egyik fél sem könyvelhetett el győzelmet, a császáriak végül is visszavonultak a városba, a kurucok is eltávoztak. 3 3 1708-at is kuruc porty ázások jellemezték, a lénia továbbra sem jelentett számukra nagy akadályt. Sopron környéke is állandó nyugtalanságban élt tőlük, a földeken a munka akadozott. Bánfalván is többször megfordultak a kurucok, nagy kárt okozva a zsákmányolásaikkal az egész környéken. Ősszel csak hadisarc ellenében hagyták dolgozni a soproniakat a földjeiken, szőlőikben. A kurucok csillaga azonban már leáldozóban volt. Ocskay, aki először próbálkozott Sopron átállításával a szabadságharc oldalára, augusztus végén a császáriakhoz pártolt. Pár nap múlva Bezerédyt, aki gyakran tört át a Sopron környéki lénián is, hűtlenség gyanújával letartóztatták és december 18-án kivégezték. 1709-ben a kurucok sorozatos vereséget szenvedtek, de a gyors portyázásaikkal még nem hagytak fel. Sopron mellett is be-betörtek a lénián, Ausztria keleti falvait „benyargalták", sok zsákmányt ejtve és ezzel sok kárt okozva a lakosságnak. Augusztus közepén megismételték az előző évi cselüket, kicsalták a Sopronban állomásozó császáriakat, majd Kópházánál nagyobb, lesben álló kuruc sereg vette fel a harcot és nagy veszteséget okoztak az üldözőknek. 3 4 A Bécsi-domb alatt, ma a modem „Jereván" lakótelep áll a helyén. Az 1707. évből, az eddig ismert védvonalakon felül, Pomogy (Pamhagen) körül is említenek egy sáncvonalat, de erről semmi közelebbit sem tudunk (Thaly: Dunántúli hadjárat 103.) Thaly: Dunántúli hadjárat 141. 3 3 Thaly: Bottyán János' 173. — Feldzüge IX. 323. 3 4 Thaly: Bottyán János 451. 143
