Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Urbach Zsuzsa: Megjegyzések a Zettl-Langer gyűjtemény osztrák gótikus táblaképéhez

évtizedre, 1460—1470 körűire datálhatok.

1

9 (6. kép) Jakob von Seckaunak tulajdonítja a kutatás az innsbrucki múzeum Szent Orsolya mártíromsága tábláját, mely bizonyos szempontból nem állhat távol a soproni képtől sem.

2

0 Mindenképpen valószínű, hogy a soproni kép mestere járt Brixenben, ismerte a brixeni festészet több alkotását, hiszen a dóm kerengőjének 1410 körül készült Királyok imádása freskóján is hasonló a térdelő, ősz, göndörhajú király profilja.

2

1 A tiroli kör kisebb mestere a Meister von St. Sigmund, azaz a St. Sigmundi oltár Mestere, akinek Királyok imádása képe a baseli múzeumban van.

2

2 (7. kép) A Zettl-gyűjtemény kompozíciója igen sok szállal kötődik a tiroli, pontosabban a XV. század közepén virágzó brixeni iskola mestereihez, mely iskola világosan elválasztható az osztrák festészet többi lokális iskolájától és emlékeitől. Mégsem lehet azonban maradéktalanul ebbe a körbe sorolni a soproni képet — legalábbis jelen állapotában —•, ezért csupán feltételezzük, hogy a kép mestere talán Brixenben tanult, de nem ott működött. A Tirollal szomszédos salzburgi terület XV. századi virágzó művészete ugyancsak jól körülhatárolható csoportot alkot. Az előzőekben már a gránátalma mustrás háttérrel kapcsolatban is kiemeltük a salzburgi, ún. Halleini-oltár Mesterét. Néhány további hasonlóság is regisztrálható e mester alkotásai és a soproni kép összevetésekor. A két Madonna arctipusának hasonlóságát már említettük. Ugyancsak összevethető a két képen látható gyermek Jézus is. Az esztergomi Kalászos Madonna donátora Bernhard Praun lovag, arca összevethető a soproni Szent József áhítatos arcával. Benesch kutatásai óta az esztergomi kép az ismeretlen mester főművei közé sorolható, 1440— 1450 körül készülhetett.

2

3 A XV. század második harmadában működő ismeretlen mester névadó műve, a halleini oltár 1440 körül készült. Ennek a triptichonnak a középső táblája a Királyok imádása (8. kép), mely csak távolról vethető össze a soproni kompozícióval, a királyok jellegzetes típusai és a dekoratív részletek azonossága révén. A Halleini oltár Mesterének egy elveszett Madonnaképén, amely XVII. századi másolatban maradt ránk, a Madonna és a gyermek típusa igen közel áll a soproni képen látható alakokhoz 2

4 Érdekes a mester Krisztus a kereszten táblájának gravírozott háttere is.

2

5 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a Halleini oltár Mestere egyértelműen a lágy stílus képviselője, sajnos a soproni táblán mai állapotában alig látható e stílus jellegzetes drapériaformálása, hiszen a modellálásból a kép állapota miatt semmi nem látható. így csak nagy vonalakban lehet összevetni a soproni táblát a salzburgi századközép többi mesterével is, mint például az ún. Meister von Laufen, azaz a Laufeni oltár Mesterének tulajdonított művekkel is, akinek figurái nem állnak távol a Királyok imádása táblánktól.

2

6 A furcsa kalapviselet 1

9 Innsbruck, Landesmuseuni Ferdinandeum. Egg, E.: Kunst in Tirol. Malerei und Kunsthandwerk. InnsbruckWien—

München, 1972, 70—71, 39. kép. 2

0 Egg. E. i. m. 1972, 66—67. 2

1 Egg, E. i. m. 1972, 31. kép, 55. 2

2 Katalog Kunstmuseum, Basel. I. Teil, Basel, 1966, 17. 2

3 Benesch Otto: Neue Materialen zur altösterreichischen Tafelmalerei. II. Der Meister von Laufen und der Meister von Hallein, reprint, in: Collected Writings, Vol III. German and Austrian Art of the 15th and 16th centuries, Ed. Benesch, E. New York, 1972, 88—100, eredetileg megjelent: Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen, N. F. Wien 1930. 2

4_ Salzburg 1972. i. m. Kat. 25. sz. Salzburg 1972. i. m. Kat. 26. sz. 2

6 A Meister von Laufen talán az idősebb mester volt, v. ö. Benesch i. m. és Salzburg 1972. i. m. 30, 31, 32, sz. 64. skk. 106