Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Urbach Zsuzsa: Megjegyzések a Zettl-Langer gyűjtemény osztrák gótikus táblaképéhez
prémgalléros zöld köpenyt visel. Különös fejfedője csavart, puha fehér anyagon ül (Wulsthaube), széles, felálló ellenzőjű kalapjának sávján ismét betűkhöz hasonló jelek. Kíséretük főalakja egy korpulens, szakállnélküli. portrészerűen jellemzett férfi, aranyszegélyű vörös köpenyt és sárga drum-ot (vállig érő fátyolt) visel. Mögötte egy felcsapott ellenzőjű, csúcsos végződésű piros süveget viselő figura látszik. A jobbszélen a háttérben fiatal, szakáll nélküli és XV. századi barettet viselő iljú áll. A két csoportot a középen álló Szent József alakja köti össze, zöld köpenyt visel, és nyakára csavarva viseli a jellegzetes gugelhaube-t, illetve annak meghosszabbított részét. 8 József imára kulcsolt keze jelzi, hogy ő is az adoratio része, Máriára tekint. A kompozíció elrendezése, a viseletek éppúgy, mint a kép technikai felépítése a XV. század középső harmadára datálhatják a képet. Pontosabb lokalizálása már nem könnyű. Amennyiben jelenlegi állapotában lehetséges, bizonyos technikai jegyek a tiroli festészet alkotásaival vethetők össze. Az arany alapba a mester bekarcolt kontúrokkal vázolta fel a kompozíció főbb vonalait, ez tűnik elő például az istálló tetejénél vagy az ötvösművek kontúrjain is. Ez a technika az itáliai trecento festészetéből került Északra, és még Lienhard von Brixen budapesti tábláin is jól észlelhető. A soproni képen látható nimbusz poncolt díszítése az internacionális gótika emlékein általános. Különös gonddal vannak megfestve az ötvöstárgyak a soproni táblán, a mester tűvékony ecsettel festette rá az aranyra a tárgyak belső rajzát, sőt keresztirányú sraffírozással emelte ki a plasztikus formákat. A fiatal király díszes öltözete pedig feltehetően az ún. Pressbrokat technikával készült, azaz a brokátmustrát utánzó ornamentális rész cin fóliával készített gipszes öntvény formájában került rá a felületre. 9 Az ezüstlemez használata ugyancsak a XV. század első felére jellemző a középeurópai művészetben. A festmény alárajzolása a világos inkarnátban szabad szemmel is látható, például Mária állánál. Finom párhuzamos vonalakkal történt a kompozíció felrajzolása, éppúgy, mint a budapesti Lienhard von Brixen táblákon is. 10 A Zettl-gyűjtemény képén látható szereplők arcának modellálása a lágy stílus utolsó fázisának stílusjegyeit mutatja, például az orrnyergen felrakott hosszirányú, fehér festék jelzi a formát. Az arany háttér nagyméretű gránátalma mustrája a vastagon felrakott alapozásba való gravírozással történt, majd az ornamentális részt poncolással lazította fel a mester az aranyozás befejezése után. Ez a technika a XV. században általános volt Északon, de a háttér különféle mustráinak és a poncolásnak a vizsgálata fontos eszköze lehet a műhelyek és tájegységek topografikus szétv álasztásának is. A kronológiai meghatározás már nehezebb, mivel a szerszámokat a műhelyek hosszú ideig is használhatták. 1 1 Ugyancsak hosszú ideig használták a mintalapokat vagy esetleg az eredeti textildarabokat Alltag und Fest im Mittelalter. Gotische Kunstwerke als Bilddokumente. Kiállítási katalógus Wien, Österreichische Galerie, 1969/1970. — Szt. József jellegzetes fejfedőjéről legutóbb Végh János: „Lehajtott fejjel és összekulcsolt kézzel". Egy motívum útja Rogier van der Weydentől Lőcsei Pálig, Művészettörténeti Értesítő, XLIV. 1995, 27—30. Végh a burgundi chaperon-ből származtatja a középeurópai alkotásokon is látható fejviseletet. Nicolaus, Knut: Du Mont's Handbuch der Gemäldekunde. Material, Technik. Pflege. Köln, 1986 3, 109. Der Albrechtsaltar und sein Meister. Hrsg. Röhrig, F. Wien, 1981. Perger R., Röhrig F., Rosenauer A., és mások tanulmányaival. Wien, 1981, 141 skk, további részletes irodalommal. 1 A Szépművészeti Múzeum brixeni tábláinak alárajzolását egyelőre csak monitoros screeninggel néztük meg. E vizsgálat az infravörös reflektográfia. mely a festmények alárajzolását teszi láthatóvá. Nicolaus K.: i. m. 105. 100
