Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)
HALÁSZ-TOPOGRÁFIA - A tó halai és a halászok halismerete
A halászok már különböző jelekből következtetni tudnak a halak ívására, fördésére. így pl. a békák hangjából, egyes madárfajták megjelenéséből, a víz különös szagáról és színéről, stb. „Amikor a hal ívik, este már figyeljük,hogy a béka mit csinál, ha uuu, uuu-t mond, akkor még nincs ívó hal, de ha már a békák varrnak, - „Mit varrsz? Nadrágot. Kinek varrsz? Urraknak." ezt mondják - akkor biztos, hogy van ívóhal. Szúnyog rengeteg van illenkor... A madaraknál a szürkegém (Ardea cinerea L. B. J.) jelzi az ívó halat.Ha a gémek a csörgőbe vannak, akkor ott ívó hal is van" 7 7. „ívás idején a partmelletti sekéll, füjjeshelen ollan a víz, mintha tejjel lenne leöntve. A szagát pedig már messziről lehet érezni, mert ollan erős füjj és halszagú" 7**. A halfajták közül azonban csak a ponty ívásának lefolyását ismerik részletesen. Mivel a fő céljuk a pontyfogás, — amire a legjobb, s egyben legeredményesebb alkalom az ívási időszakban nyílik- érthető, hogy ennek viselkedését, mozgását figyelik meg legjobban, hogy fogóeszközeiket ezek alapján minél célszerűbben készíthessék el, ill. alkalmazhassák. „Mi teljesen a pontyívásra vagyunk beállítva, arra fektettük a fő súlt, mert az értékes és amikor mi ezeket fogtuk, akkor az országban sehol se foghattak a tilalom miatt. E határmenti tóra a tilalom nem vonatkozott, mert a halak vándorhalaknak voltak minősítve. Egyik félnap itt voltak, a másik félnap már osztrák területen. A ponty szülőföldjét megkeresi. Elívik itt a sekél vízbe nálunk, aztán újra visszamegy"^ Amikor kora tavasszal a víz már egy kicsit kezd felmelegedni, akkor a ponty megjelenik a Fertő déli részének nádasaiban.Egész nap itt tartózkodik, csak lassan úszkál, „pajtást keres magának", s közben a nádat mozgatja. Erre mondják a halászok: „már mozgat a hal, nemsokára fördik". Napnyugta előtt azonban kijön a sekélyebb partmenti részre, és azt a helyet keresi, ahol a víz a legmelegebb. Pár óráig itt tartózkodik, s azután ismét visszamegy a nádasba. „Csak tapogatózik, készül az ivásra." Ez március végén, április elején történik, de csak akkor,ha szép az idő, mert szeles, viharos idő alkalmával még ezt sem lehet tapasztalni. Ha azonban „...az idő már eközben nagy melegre fordul, akkor a hal is változtat mozgásán. Akkor napnyugat előtt elindul a nád körül, keresi a meleg vizet, és addig keresi, még ezt meg nem találja, lehetőleg ftijjes helen. Az illen fujjes helen aztán már úgy csinál, mintha ívni akarna. Hajtják egymást, még buffogatnak is, de még nem ívnak. Ezt minden éjjel csinálják 1-2 óráig. Éfél után, mikor már l-2óra van, lehűl a levegő is, meg a sekél víz is, akkor a halak beosonnak a nádasba. Elcsendesedik a Fertő. Ezt addig foltatja a hal minden éjjel, míg az ívás ideje el nem jön. De sokszor ez a história, a ki- és bejárás, eltart egy hónapig is, de mégsem ívik a hal, mert vagy az idő, vagy a víz nem tetszik neki. A pontynak legkésőbb május 10-ére muszáj az első ivást megcsinálni, ha rosszabb az idő akkor is. De ha nagyon jó az idő, akkor már április első felében ívik. Április 13-dika körül már az ikra úgy jön belőle, csak úgy füstölög. Ez már rendes ívás. Ha közben szeles, hideg idő van, akkor fülel a hal, a nádból nem jön ^ Zsu2 mils Ferenc. Zsuaarnts (reza. A fin mini=3tcr 203.010/1948. F.M. számú rendelete az 188?- XIX. tc és az 1925: XLEI. tc. 10 és 12 § Tápján .. halászati tilalomra vonatkozóan kitrs ndja: „Az... általános halászati (horgászati) tilalom a :;tti < v*". 'ticác országhatárt képező szaVa * Zsugonifs Pnreor Zsugonits Forene 47
