Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)

HALÁSZ-TOPOGRÁFIA - A tó halai és a halászok halismerete

egyes halászóhelyek megjelölésére, sem pedig - mint majd láthatjuk - a hálóval történő kerítést művelet meghatározására nem alkalmazzák. Az utóbbit u.i. húzóhelnek, vagy a kerítés helnék mondják. A tanya szó - Belényesy Márta szerint - „...a XIV. században még egyaránt jelenti magát a műveletet, amely a háló kivetésével kezdődik és bevonásával ér véget és a helyet, ahol az illetőnek, vagy illetőknek mások kizárásával a hálójukat kivetni joguk volt Minthogy a halászat előfeltétele, hogy a foglalás a halak leggyakoribb vonulási helyén történjék, illetve ott játszódjék le a művelet, a tanyák egyben a legelőnyösebb halászóhelyeket is jelentették... A halászat ezeken a helyeken főként hálóval történt"

4

4^. Eszerint tehát valószínű, hogy a helymegjelőlésre vonatkozó tanya kifejezés is a hálóshalászat következményeként jött létre, ill. terjedt el általánosan. De miért ismeretlen a Fertőn? A kérdés joggal felvetődhet, hiszen ezen a területen is megtaláljuk a hálóval történő kerítő halászatot. Ez nyilván az osztrák hatás következménye, mert régebben a húzóhel kifejezés helyett, a tanya szó lehetett ismert és esetleg általános, ami kitűnik Mikolics Markónak Nádasdy Tamáshoz 1556-ban írt leveleiből is, melyekben ..hűségesen jelentette urának, hány tanyát vonatott, mennyi halat fogott... „Némely nap - írja Mikulics január havában -, hogy óvadék (t i. olvadás) vala, öt tanyába ezer csuka megesett" ...Ugyanez év dec. 7-én írta: „Ma három tanyát vonyattam, mely tanyáknak nevüket mind megírtam registromba és melyikbe mennyi csukát fogtanak."

4^. Ebből arra következtethetünk, hogy a XVI. században - s talán még később is - a magyar halászok közt is élt a tanya kifejezés, de a kerítőhalászatban jóval járatosabb osztrák halaszok hatására - sok más kifejezéssel együtt ezt is — elhagyták. A tó halai és a halászok halismerete Herman Ottó 1887-ben a Fertőből a következő halfajokat sorolja fel: „1. Csapó sügér, 2. vágó durbincs, 3. tarka meny, 4. tőponty, 5. széles kárász, 6. nyálkás czompó, 7. déver-keszeg, 8. ezüstös bálin, 9. szélhajtó küsz, 10. pirosszemű kele, 11. vörösszarnyú konczér, 12. réti csík, 13. vágó csík, 14.köz-csuka, 15. lápi pócz, 16. leső harcsa"

4^ „Ez a felsorolás megfelel a mai tényleges helyzetnek. Az általa említett halfajok kivéve a harcsát, ma is állandóan előfordulnak a Fertőben A harcsa az 1917. évi szárazságot megelőzően is már ritka volt es a szárazság óta, iegalabb is a jelenlegi magyar területről kipusztult. A nagyritkán mégis előforduló egyes példányok, minden valószínűség szerint, a Nagytómalom tobol származnak. E tóban a harcsa meglehetős számban él. Levezető csatornájában, annak a tohoz még közel első részén, gyakran fognak 15-30 cm példanyokat és kb. ugyanilyen nagyságú harcsák kerülnek olykor a 44/b BEIJihTVESY Márta. 1953. 151. (Más vizeken. így pl. a Dunán, Tiszán. Velencei tavon a „tanya" ma is jeknti a kcrítöhálóval való halászatot, bevetéstől a kiszedésig, de azt a helyet is, ahol ezt végzik, valamint a partmenti szálláshelyei, ahol épületük áll, szerszámaikat tartják. SE ) 4

5 TAKÁCS Sándor, é.n. 219. 4

6 HERMAN Ottó. 1887. 643. 38