Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)
REKESZTŐ HALÁSZAT - 2. HÁLÓVARSÁK - A varsa készítése
A varsa készítése A készítés eszközei: kötőtű (Stricknadel), kötőfa (Strickholz, Leier) (34. ábra). A kötőtűt bodza-, cseresznye, meggy-, vagy fűzfából faragják és üveggel csiszolják simára, hogy könnyen csússzon. A tű részei: hegye (h), nyelve (ny), dereka (d), kivágása (k), lábai (1). hossza 20—25 cm, szélessége 2 cm. A kötőfa akácfából készül, ezt is lecsiszolják. Hossza 15-20 cm, szélessége pedig mindig a kötni kívánt szem nagyságának felével egyenlő, a varsánál tehát: 1.5-2 cm. A készítéshez szükséges „3 ágú 8-as" fonalat előre beszerzik. (1 kg fonálból 5 db egyszárnyú varsát tudnak készíteni.) A fonalat a halász először felszedi a tűre. A fonal végét a bal hüvelyk ujjával a tű derekához szorítja, a nyelvre kétszer rácsavarja, majd a kivágásban, a lábak között átviszi a másik oldalra, ott szintén ráakasztja a nyelvre, - ezzel a fonálkezdő végét leszorította — majd ismét visszahúzza az előző oldalra. Ez így folytatódik, míg a tű meg nem telik. Akkor a fonalat elvágja, és kezdi a varsa kötését. Egy kb. 15 cm hosszú fonalat összeköt - ez lesz a tartóhurok, - és egy szegre akasztja, majd a tűről leenged egy kis fonalat, ennek végét keresztülfűzi a tartóhurkon és az első szemet kézzel megköti (35. ábra 1.). Azután bal kezébe veszi a kötőfát, jobb kezébe pedig a tűt. A kötőfát a már megkötött csomó mellé helyezi, a tűvel a fonalat a kötőfa alatt keresztülveszi és a tartó-hurkon átfűzi. Ezzel az első szem mellé megkötötte a második szemet (35. ábra 2.). így köti azután a szemeket egymás mellé mindaddig, amíg a kívánt kezdőnagyságot el nem éri (35. ábra 3.). A második sor kötésénél már az így kialakult szemeken fűzi keresztül a kötőtűt. Aszerint, hogy kis-, közepes- vagy nagyvarsát készít-e, a 3-4 cm nagyságú szemek száma kezdetnél eltérő. (A varsa szemnagysága 3—4 cm, szembősége pedig ennek fele, tehát 1.5-2 cm) 36. ábra). „A varsák szeme az átlag 15 cm-nyi halat, a karcsúbb csukából a 20-25 cm-es és a magasabb kárászból a 12 cm-es példányokat már fogva tartja" 13 8/ a. A magyar Fertő halászsága a varsát mindig körbe köti. A kisvarsát a halász 20 szemre kezdi. Ezzel a bőséggel köt 4 sort, azután az ötödik sorba beleszaporít 5 szemet úgy, hogy minden negyedik szemnél nem a következő szembe köti a csomót, hanem az előző (tehát a negyedik) sorba (37. ábra 1.). így mire a soron végigér, már 25 szemre szaporította fel a sor szembőségét. Erre a sorra ráköt egy darab fonalat jelnek, mert ez lesz az első (a legkisebb) karika helye. Azután továbbköti a varsát 25 szemmel 5 soron keresztül, majd a hatodik sorba ismét szaporít 5 szemet, de most már nem minden negyedik, hanem minden ötödik szem után, így lesz a varsa bősége a második karikánál már 30 szem. Ide is felköti a karika helyét jelző kis fonalat, majd köti tovább a varsát 30 szemmel hat soron keresztül, és a hetedik sorba szaporít 5 szemet minden hatodik szem után. Ez lesz a harmadik karika helye. Ezután a kisbújó kötése következik: még egy sort megköt 35 szemmel, de a következő sort már lefogyasztja 30 szemre. A fogyasztás úgy történik, hogy az előző sor hatodik és hetedik szemét összefogja és így nem egy, hanem két szemen húzza át a tűt, miáltal egy szem kiesik (37. ábra 2.). Most 30 szemmel köt egy sort, a következő sorban azonban ismét fogyaszt 5 szemet. így már csak 25 szem a háló bősége. 25 szemmel is megköt egy sort ]38/ a MIKA Fercnc-BREUER György, 1928. 107. 84
