Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)
REKESZTŐ HALÁSZAT - 1. KÜRTŐ - A kürtő készítése
fon egybe mindaddig, mig a fej legalsó fonásának befejezéséhez nem közeledik, amikor a hosszúság már majdnem 6 ill. 8 sing. (Egy sing a halász alkarjának hosszúságával egyenlő, a könyöktől az ökölbe behajlított ujjak hegyéig.) A befejezés előtt ugyanúgy, mint a kezdetnél kétszer 2 szálat, majd kétszer 1 szálat köt, és ezzel a fej nádiészájának legalsó fonását elvégezte (17. ábrab ). Azután következik a második, majd a harmadik fonás, melyekkel már gyorsabban végez, mivel újabb nádszálakat már nem kell beraknia (17. ábra c.). Ezzel a kürtőfej háznál történő munkálata végetért, mivel a negyedik fonást - a legfelsőt - már nem itt, hanem a vízen, a leállítás után kapja. Ezért a három fonással ellátott fejnek való lészát göngyölegbe összehajtják (17. ábra d.), gyékénnyel átkötik, hogy ezáltal tárolását, majd a vízre való szállítását megkönnyítsék. Zsugonits Ferenc hegykői adatközlőnk a következőket mondja a kürtőfej készítéséről: „A kezdetnél egy szál nádat, utána megint egyet, majd kétszer kettőt és azután mar három szálat teszek bele. Három erős, majdnem ujjnyi vastagságú nadszalat fogok össze, és fonom a többihez a gyékénnyé!. így fonom mindaddig, ameddig a kellő nagyságot el nem érem, akkor megint két kettes és két egyes következik. Ha a fejet fonom, akkor 3 soros a gyékényfonás, a negyedik fonást majd csak a leállításnál, a helszínen csinálom meg. Amikor ott már le is tettem az egész szerszámot, akkor fonom be negyedszer, hogy szép formája legyen"^® 5. A fej elejére és végére azért fonják be a két kettes és két egyes nádszálat, hogy a felállításnál a bebújó rész vékony legyen, a hal könnyen szétnyomhassa. Ezt az elvékonyított részt nyelvnek nevezik. A kürtőfej magassága 130-150 cm. A legalsó (első) és a legfelső (tehát a negyedik) fonás kb. 5 ujjnyi (10-15 cm) távolságra van a kihegyezett résztől, ill. a tetejétől. Az első és a második, valamint a második és harmadik fonás közötti távolság 30-35 cm. A harmadik és negyedik fonás közötti távolság a legnagyobb, ennek távolsága mindig a fej magasságatói függ, 50-60 cm. A fej készítéséhez egy kéve (100 cm-es körméretű) 1. osztályú nád szükséges. Ebből megfonhat 6 vagy 8 sing hosszúságú fejnek való lészát, mivel a fej hossza ill. körmérete 6 vagy 8 sing. Amikor a halász a fejnek való lésza fonásával végzett, megkezdi a kotroc készítését. Ide a fejhez viszonyítva már gyengébb minőségű nádat használ fel, éppen ezért ennél a kezdettől a befejezésig négy szál nádat fog egybe, és így négyesével fonja, a már ismertetett fonástechnikával, míg a megfelelő hosszúságot el nem éri. Azután még egyszer végigfonja, és ha sekély vízre készül már készen is van a kotroc, de ha mélyebbre, akkor még egy harmadik fonás is szükséges. Természetesen a kotroc lészának két részből kell állma, hogy a leállításnál a megfelelő szívformára kialakíthassák. A kotroc már alacsonyabb a fejnél, csak 90-110 cm. Nagysága a fej kétszerese, tehát 12 ill. 16 sing. (Lehet azonban a fej háromszorosa, sőt ötszöröse is, mivel a kotrocot a fonásnál nem nagyon méretezik, ennek nagysága mindig a helytől függ.) Ha nagykotrocot is készítenek, akkor a kiskotroc után ennek a fonására kerül sor. Készítési módja a kiskotrocáéval megegyezik, csak nagysága még egyszer akkora lesz. A visza és lésza a kotrochoz hasonlóan gyengébb minőségű nádból készül. Ennek magassága már csak 70-80 cm és két fonással látják el. Sőt, ha esetleg a lésza nagyon hosszú és nádba kerül, akkor csak egyfonásos lesz. Itt ugyanis már „nem szorul, nem ugrik a hal". Az így elkészített lészákat külön-külön összegöngyölik, összekötik és a leállítás idején így szállítják ki a vízre. ' ^ 4 Zsugonits Ferenc. 70