Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)
HALÁSZ-TOPOGRÁFIA - A tó halai és a halászok halismerete
volt az átkunk. Azután már hiába tettük bárkába, már nem lehetett segíteni rajta. Sokszor mind megdöglött, amit fogtunk. Akkor ollan kényes a hal, hogy ha a napot meglátja, már meg is döglik. Pedig egyebkent a ponty erős, jő lét van benne. Reggelig is elvan víz nélkül. A kárász is illen. A csuka, az nyomorult, az már nem bírja sokáig, nem ollan szívós, mint a ponty, vagy a kárász. A sügér is hamar megdöglik. A leghamarabb azonban az önhal pusztul el. Ez egy óra alatt megdöglik, ha nem kap vizet" 7®. Ebből láthatjuk, hogy a halászok azt is megfigyelik, hogy melyek a szívósabb természetű, és melyek a hamarabb pusztuló, kevésbé kitartó halfajok. Az idősebb halászok azt is tudják, hogy mikor, melyik hal pipál és miért. Megfigyelték, hogy mindig csak a ponty pipál, mégpedig ivás után, a forró nyári napokon, amikor a víz oxigéntartalma lényegesen lecsökken. Erre az időszakra u.i. az ivás következtében - a ponty szervezete lényegesen legyengül, s így a nagyfokú hőség hatására felmelegedett vízben az oxigénhiány még súlyosabban érinti. Ezért jön fel a víz tetejére, ezért „...paffogat a levegőn ollan sűrűn. Ezek illenkor nagy csoportokba mennek össze, a szájuk fenn van a vízszínén és úgy tesznek, mintha pipálnának. A víz gyűrűzik, karikázik körülöttük. Ha a víz tetején barnás, feketés foltot láttunk, akkor ott biztos pipáló halak voltak. Illenkor volt csak a ponty a víz tetején, máskor mindig a földön járt, ott túrt" 7!. A tapasztaltabb halászok a halmozgásból következtetni tudnak az időjárásra, és természetesen fordítva is, az időjárási viszonyokból a halak viselkedésére. „Ha napnyugtakor sokat ugrik a hal, akkor másnap szél vagy eső lesz, mert az megérzi az időváltozást. Napközben ha ugrik, akkor 1-2 órával később szél, vagy vihar lesz... Mikor hideg idő várható,akkor a hal a csekél vízről a méllre húzódik, 79 ezzel jelzi nekünk, hogy jön a hideg" / z. A halmozgáson kívül, még a következő jelenségekből következtetnek az időjárásra: „Ha fölhős van és piros az ég alia, akkor másnap eső lesz. Ha sárga az ég alla, akkor szél lesz. Ha a Lajta vagy a Duna feladja reggel a gőzét, akkor 3 napon belül eső lesz. „A bécsi hegyek pipálnak" mondjuk illenkor" 7^. Az időjárástól függően a halak viselkedése is különböző. „Ha dörög, villámlik, akkor a nádba megy a hal a pincéjébe, potrohába. Rossz időben ebben ül benn a hal, mert "Az ég dörgésétől még a hal is fél" mondja a közmondás. Illenkor a síkvízen nem találni halat... Erős szél esetén is a nádasba húzódik be, hogy a síkvízen a hullámok ne dobálják, de illenkor nem megy be a potrohába, csak a nád között úszkál" 7 4. A halászok már tudják, hogy mikor, milyen irányú szél kedvező vagy kedvezőtlen a halak szempontjából. Ivás előtt a déli szél kedvező, „...mert a nád közötti vízfolásokon az a víz folik befelé illenkor a szél hatására, ami a füjjes heleken van és ez sokkal melegebb. Ezt érzi a ponty és kijön, mert meleg vízre van szüksége az iváshoz, hideg vízbe nem teszi ki ikráit". Az ivás ideje alatt (áprilisban, májusban, júniusban) viszont az északi szél a kedvezőbb, mert akkor a nád között a víz „megszaporodik", s ezáltal az ívó hal a nádas 70 Zsugomts Ferenc. 7 ^ Zsugonits Ferenc. Zsugonits Ferenc. Zsugonits Ferenc. Zsugonits Ferenc. Zsugonits Ferenc. 45
